Éleződő vámháború és új piacok keresése: szorult helyzetbe került az európai élelmiszerexport

Amerika: exportpartnerből tárgyalópartner – fegyver a vám

Az Egyesült Államok az európai élelmiszergyártók második legfontosabb piaca, különösen olyan termékek esetében, mint a bor, sajt vagy olívaolaj. Az EU exportértéke két és félszerese az USA-ból beérkező élelmiszerek értékének. A Donald Trump nevével fémjelzett protekcionista fordulat keretében azonban büntetővámokat jelentettek be az európai termékekre, amit később 10%-ra mérsékeltek és három hónapra felfüggesztettek – de a bizonytalanság továbbra is fennáll.

A válasz sem váratott magára: az EU 21 milliárd euró értékű ellenintézkedési csomagot készített elő, amely többek között amerikai szóját, mandulát, húst, narancslevet és fehér csokoládét sújtana vámokkal – de ezek bevezetését szintén felfüggesztették az amerikai részről érkező halasztásra válaszul.

Vámok helyett „puha korlátok”

Miközben egyik fél sem kívánja azonnal kiélezni a konfliktust, „nem vámjellegű akadályok” is napirendre kerültek. Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi biztosa kilátásba helyezte, hogy az európai élelmiszerbiztonsági szabályozás szigorúsága is bevethető eszköz lehet. Ilyen korlátozások lehetnek:

• a klórral mosott baromfi behozatali tilalma,

• a GMO-s növények kizárása,

• vagy a hormonkezelt húsok importtilalma.

Az USA részéről emellett olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a vámok eltörlésének egyik feltétele az lenne, hogy az EU korlátozza kereskedelmi kapcsolatait Kínával – ez azonban politikailag vállalhatatlan lépés lenne Brüsszel számára.

Kína: ígéretes, de bonyolult partner

Az amerikai piac korlátozottsága miatt sokan Kínát tekintenék természetes alternatívának, azonban az uniós–kínai kapcsolatok sem mentesek a feszültségektől. Az elektromos autókra kivetett uniós vámok miatt Peking válaszul a takarmány-alapanyagként szolgáló lizinre vetett ki vámot, és a mezőgazdasági együttműködés bővítése helyett újabb akadályok épülnek.

India és a déli félteke kerül fókuszba

A kereskedelmi újrahangolás jegyében az EU újraindította több felfüggesztett szabadkereskedelmi tárgyalását, és több új irányba is nyitott. Thaifölddel ismét tárgyalóasztalhoz ültek, az Egyesült Arab Emírségekkel megkezdődtek az egyeztetések, de a legnagyobb figyelem India felé irányul.

India 1,4 milliárdos népessége és növekvő élelmiszerfogyasztása óriási potenciált kínál. Az egy főre jutó húsfogyasztás jelenleg évi 5 kg körül mozog, ami töredéke a globális átlagnak – ez azonban dinamikusan nőhet a következő években. Ugyanakkor India erősen protekcionista mezőgazdaságot működtet, és korábban például korlátozta rizsexportját, noha a világ rizsexportjának 40%-át adja.

Eközben a helyi termelés is bővül: a rekordméretű búzatermő terület és a várható új rekordhozam miatt India búzatermése idén megközelítheti az egész EU össztermelését.

Új kereskedelmi térkép rajzolódik

A kialakuló vámháborús helyzet túlmutat az EU–USA reláción. A globális élelmiszerkereskedelem szereplői új egyensúlyokat keresnek, a piacok újrarendeződése pedig várhatóan hosszú távon alakítja át az exportorientált élelmiszerstratégiákat. Az európai gyártók számára kulcskérdéssé vált a piacdiverzifikáció, és ennek eszközei a jól pozicionált szabadkereskedelmi megállapodások lehetnek – akár új, feltörekvő célpiacokkal, mint India vagy a Közel-Kelet országai.

Az európai élelmiszeripar számára a következő hónapokban nemcsak a vámok alakulása, hanem a stratégiai irányváltás is döntő lesz: új piacokat kell nyitni – vagy a régieket kell visszaszerezni.