Élénkül a gasztroturizmus Magyarországon a szakértők szerint

Csapody Balázs, a Pannon Gasztronómiai Akadémia (PGA) elnöke elmondta, hogy az erősödő gasztroturizmussal a Michelin-csillagos éttermek száma is tovább bővülhet Magyarországon. Jelenleg az országban két 2 Michelin-csillagos és hét 1 Michelin-csillagos, valamint hat, úgynevezett Bib Gourmand kategóriájú étterem működik. Utóbbi olyan magas minőségű konyhával rendelkező étterem, ahol jó ár-érték arányban, mérsékeltebb áron lehet kiváló minőségű ételt kapni – ismertette.

Hozzátette: ezeknek az éttermeknek a száma folyamatosan nőni fog, egyre több magas minőséget nyújtó vendéglátóhely működik. A vendégek igénye is megvan erre, egyre többen keresik a magas minőséget, választanak tudatosan éttermet. Jó minőségű húst vagy kenyeret is egyre többen vásárolnak helyi termelőktől, és a külföldiek között is vannak, akik az éttermek és borok miatt választanak egy-egy úti célt Magyarországon.

Kitért arra, hogy fellépnek a magyar gasztronómia világszínvonalúvá emeléséért, az újonnan létrejött Turisztikai Tanácsadó Testület is ezt a munkát erősíti. Fontosnak nevezte, hogy részt vehetnek az ágazati szabályok kialakításában, így hasznos és folyamatos a kommunikáció az ágazati szereplők és a döntéshozók között. Mindenkinek az az érdeke, hogy jól jövedelmező, fejlődő, jövőképpel rendelkező gasztronómia működjön – mondta, és úgy vélte, ehhez szükség lehet az adminisztráció könnyítésére.

Csapody Balázs szerint idén tovább nőhet a vendégek száma, a belföldi turizmus élénkül, a reálbérek emelkedésével pedig várhatóan többet költenek az emberek.

Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint az, hogy a magyar csapat idén kijutott a Bocuse d’Or nemzetközi szakácsverseny lyoni döntőjére, is azt mutatja, hogy kiváló szakemberek dolgoznak az országban. Európa élvonalában helyt állnak a magyarok, munkájuk nem csak a közvetlen környezetükre, de az egész szakmára is nagy hatást gyakorol – hangsúlyozta.

Hozzátette: Magyarország jó pozíciója a gasztronómiában nem csak a régióban, de globálisan is jellemző, „a magyar konyha világszínvonalú”. Példaként említette, hogy a magyar levesek sokszínűsége – a híg erő-, és húslevesektől, a raguleveseken át, a sűrített levesekig -, sok más kultúrában nem jellemző. Egyre több külföldi turista érkezik kifejezetten azzal a céllal az országba, hogy megismerhesse a magyar gasztronómiát, kipróbálhasson egy-egy fogást – mondta.

Óriási jelentőségűnek nevezte az elnök a Turisztikai Tanácsadó Testület létrejöttét, amely márciusban alakult meg és már meg is tartotta első ülését. A testület a turisztikai ágazatot érintő kérdésekben a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadó, konzultatív testületeként fog működni, negyedévente ülésezik majd – ismertette. A tervek szerint az ágazat szereplőitől közvetlenül érkező információkkal és javaslatokkal segíti a testület a kormányzat munkáját, hogy a turizmussal és vendéglátással összefüggő, stratégiai jelentőségű kérdésekben minél megalapozottabb kormányzati döntések születhessenek – mondta. Ezzel is elősegítik majd szerinte a magyarországi turizmus lehetőségeinek hatékonyabb kihasználását, hogy Magyarország még vonzóbb úti céllá váljon a külföldi és belföldi turisták számára egyaránt.

Kitért arra, hogy a szakképzésben változásra van szükség, mert az ágazatban a kisvállalkozások dominálnak, 90 százalék a mikrovállalkozások aránya, és emiatt kevesen tudnak bekapcsolódni a duális képzésbe, leginkább a kapacitáshiány miatt. Megjegyezte, hogy az elmúlt 25 évben a szakképzés nem fejlődött eléggé, ugyanakkor az iskolák közvetlen szerződéseivel a diákoknak lehetőségük van arra, hogy külföldi, Michelin-csillagos éttermekben tanuljanak.