Élénk gazdasági növekedéssel számol a 2017-2021-es konvergenciaprogram

A sikeres válságkezelési időszak után a kormány gazdaságpolitikájának egyik legfőbb célja, hogy növelje az ország versenyképességét, ami a gazdaság élénkítése mellett elősegíti az államadósság további csökkentését – olvasható a kormány 2017-2021- re vonatkozó konvergenciaprogramjában, amely szerint a bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme a 2021-ig tartó időszakban idén és jövőre lesz a legmagasabb 4,1, illetve 4,3 százalékos, 2019-ben 3,8 százalékra, az azt követő években pedig további 0,1-0,1 százalékponttal mérséklődik.

Az Európai Bizottságnak megküldött dokumentumban kifejtik, hogy a magyar munkaerő termelékenységének javítása mellett ugyanolyan fontos, hogy a bérszínvonal szükségszerű emelkedése arányban álljon a termelékenység javulásával. Ezzel párhuzamosan a növekedés szerkezetének a magasabb hozzáadott értéket előállító, innováció által vezérelt gazdasági tevékenységek irányába kell eltolódnia. A növekedés minőségének javítása versenyképességi szempontból is prioritást élvez – hangsúlyozza a program.
A növekedés az államháztartási hiány folyamatos csökkenése mellett valósulhat meg, az idei és jövő évi 2,4 százalékosra várt GDP-arányos deficit a 2019-es 1,8 százalék után 2021-re 1,2 százalékra mérséklődik.
Az GDP-arányos államadósság lebontásának felgyorsulásával 2019-2020-ban számol a program. Idén 2,1 százalékponttal 72,0 százalékosra csökken a ráta, a jövő évi mérsékeltebb 1,5 százalékpontos leépítés után 3,2; 3,4 százalékpontos faragás következik, amivel 2020 végére 64,0 százalékosra csökken az arány, egy évvel később pedig már 61,2 százalékos lehet, olyan alacsony, mint 2005 végén volt utoljára.
A konvergenciaprogram a tavalyi 0,4 százalékos éves inflációt követően erre az évre 1,6 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol, a következő négy évre pedig egységesen 3,0 százalékot kalkulál.
A háztartások fogyasztásának növekedése már ebben az évben tetőzik 6,1 százalékon, jövőre 5,4 százalékot ér el a magas bázisról, azt követően pedig 4,1-4,4 százalék között stabilizálódik.
A fogyasztás növekedését a foglalkoztatás és a béremelkedés alapozza meg. A konvergenciaprogramból kiolvasható adatok szerint a munkanélküliség már ebben az évben 4,0 százalékosra csökken, ahonnan jövőre 3,6 százalékosra, 2021-ig pedig 3,4 százalékosra mérsékelhető. A munkaerőhiány feltehetően felerősíti a termelékenység emelését, az ütem az idei 1,5 százalékos mértékről 2020-ra fokozatosan 2,9 százalékra, a rákövetkező évben 3,2 százalékra javul.
A jövedelmek erre az évre feltételezett 9,3 százalék után még jövőre is 8,8 százalékkal nőhetnek a kormányzati számítások szerint, és a 2019-es 7,0 és 2020-as 6,9 százalék után még a prognózis utolsó évében is 5,4 százalékkal emelkednek.
A beruházások alakulását tekintve a prognózis idén 10,2 jövőre 12,9 százalékos növekedést vetít előre és az uniós támogatási források zömének felhasználása után 2019-től 2021-ig 7,8, 6,8, és 6,1 százalékos éves emelkedéssel számol. Az uniós alapokból teljes egészében fedezett EU-s programokra fordított kiadások a konvergenciaprogramból kiolvasható számítások szerint az idei 2,1 százalék után 2018-ban a GDP 3,1 százalékának megfelelő összeggel érik el a csúcsot, 2019-ben még 2,9 százalékkal viszonylag magas szintet érnek el, majd jelentősen, 2020-ban 1,5 százalékra, 2021-ben 0,6 százalékra apadnak.
A külső egyensúly alakulása szempontjából meghatározó külkereskedelmi aktívum a fogyasztás és a beruházások növekedése miatt az importnak az exportét meghaladó növekedési üteme miatt folyamatosan csökken idén és a következő két évben, de a kormányzat várakozása szerint 2020-21-ben stabilizálódik. (MTI)