Elemzők: a várakozásoknak megfelelően gyorsult az infláció augusztusban

A várakozásoknak megfelelően gyorsult az infláció augusztusban az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők szerint, de a felgyorsuló folyamatok ellenére nem számítanak változásra a monetáris politikában.

A fogyasztói árak átlagosan 2,6 százalékkal voltak magasabbak augusztusban, mint egy évvel korábban, júliushoz viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal nőttek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentése szerint.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az általános árszínvonal emelkedés mögött elsősorban a bázishatás húzódik meg. Várakozásai szerint szeptemberben az energiahordozók áremelkedése tovább növelheti az inflációs rátát, ám ezt követően az év végéig egy újabb lassuló trend veszi kezdetét, így a jegybank inflációs céljától távolodik majd az indikátor. Tekintettel arra, hogy mind az inflációs, mind a maginflációs adatok nagyjából összhangban vannak a jegybank legutóbbi előrejelzésével, valamint az áremelkedést okozó hatásokat csak átmenetinek tekintik, a monetáris politikában az adatközlés nem hoz változást, a jegybank továbbra is kitart a laza monetáris politika mellett – fejtette ki.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte: becslésük szerint az inflációs ráta éves átlagban idén 2,4 százalék, jövőre pedig 3,4 százalék lehet, amit elsősorban a belső kereslet erősödése pörgethet fel. Ezt megerősíti az is, hogy a kormányzat jövőre a korábban tervezettnél nagyobb mértékű minimálbér-, garantált bérminimum emelést, illetve járulékcsökkentést tervez.
Kifejtette: az év első hét hónapjában a pénzromlás üteme 1,9 és 2,9 százalék között ingadozott, ami azt jelzi, hogy az infláció egyértelműen visszatért a magyar gazdaságba és hamarosan elérheti a jegybank 3 százalékos inflációs célját – akár már 2018 első negyedévében.

Hozzátette: a felgyorsuló inflációs folyamatok ellenére, a Magyar Nemzeti Bank továbbra sem tervezi a kamatok emelését. Az elemző azt várja, hogy a szeptemberi kamatdöntő ülésen a monetáris tanács újabb döntéseket hoz majd, amelyek következtében a bankközi kamatok tovább csökkenhetnek, miközben a 0,9 százalékos alapkamat változatlan marad. Fenntartja a véleményét, hogy 2019 előtt nem kezdődik el a kamatok emelkedése Magyarországon.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy látja, hogy az év hátralevő részében a jelenlegi szint körül ingadozhat az infláció, az év végére az üzemanyagok magas decemberi bázisa miatt visszasüllyedhet 2,5 százalék alá. Idén éves átlagban 2,4 százalékos inflációra számít, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat. Ezzel szemben a tartósan alacsony olajárak és az erősebb forint fékezheti az árak emelkedését.

Hozzátette: jövő év elején az idei áfacsökkentések elmúló hatását ellensúlyozzák további termékekre és szolgáltatásokra bevezetni tervezett áfacsökkentések, valamint az üzemanyagárak idei év eleji magas bázisa, így az infláció 2 százalék közelébe süllyedhet, azonban év közben az infláció már fokozatosan megközelítheti, a jövő év negyedik negyedévétől pedig meg is haladhatja a 3 százalékos inflációs célt, éves átlagban pedig 2,7 százalék lehet jövőre.

A jövő évi inflációra lefelé mutató kockázatot jelenthet a háztartási energiaárak esetleges csökkentése. Emiatt a jegybank egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács továbbra is hangsúlyozhatja, hogy kész további nem-konvencionális eszközök alkalmazására az inflációs kilátások miatt, így a következő kamatdöntő ülésen további nem-konvencionális lépésre kerülhet sor, elsősorban a három hónapos betéti állomány további szűkítésével – ismertette. (MTI)