Elemzők: újra dinamikusan nő az export
Mindenképpen kedvező, hogy októberben magára talált az export az előző hónapok gyengélkedése után, a beruházások és a fogyasztás vezérelte növekedési szerkezet következtében az import tartósan nagyarányú növekedése várható, amit a világpiaci olajárak esetleges csökkenése némiképp mérsékelhet – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a péntek reggel kiadott októberi előzetes külkereskedelmi adatokat kommentálva.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint októberben az áruexport euróban számított értéke 6,5, az importé 9,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az export értéke a legmagasabb a második fél évben, és 9,2 százalékkal több az előző havinál, az import októberi értéke először lépte át a 9 milliárd eurót, és 9,0 százalékkal több az előző havinál. A külkereskedelmi többlet 232 millió euróval csökkent tavaly októberhez képest, 293 millió euró volt. Az első tíz hónapban 5,154 milliárd euró volt az exporttöbblet, 1,671 milliárd euróval kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában
Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője mindenképpen kedvezőnek tartja, hogy a korábbi hónapok haloványabb teljesítménye után az export viszonylag jelentős ütemben nőtt októberben.
Az Erste Bank elemzői továbbra is a külkereskedelmi mérleg többletének lassú csökkenését prognosztizálják. Az export kilátásai a globális növekedés lassulásától való félelmek miatt némileg bizonytalanabbá váltak. Ugyanakkor az import növekedési üteme továbbra is magas marad, hiszen a gazdaság növekedésének hajtóereje a belső kereslet maradhat 2019-ben is.
Horváth András, a Takarékbank elemzője az import dinamikus növekedését döntően a kirobbanó beruházási dinamikával magyarázta, hozzátéve, hogy a fogyasztás is növeli. A külkereskedelmi többletet az olajárak volatilitása is csökkentette, azonban az olajárak ismételt csökkenése a következő hónapokban javíthatja a cserearányt – tette hozzá.
A jövőre nézve 2019-re 6,5 milliárd eurós külkereskedelmi többlettel számolnak a Takarékbankban. A kereskedelmi háborúk fokozódása és az európai konjunktúra érezhető lassulása ugyanakkor kockázatot jelenthet. A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, 2019 végére pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat, amit az uniós forráslehívások gyorsulása is támogat – áll az elemzésükben. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Volt vármegye, ahol ötödével nőtt, míg máshol ennyivel csökkent a meghirdetett állások száma – Profession.hu negyedéves riport
Két vármegye kivételével az ország egész területén nőtt az álláshirdetésekre…
Tovább olvasom >A váratlanul alacsony júniusi infláció meglepte az elemzőket
A héten megjelent magyar inflációs adat kellemes meglepetést okozott: a…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelés 5,2 százalékkal csökkent májusban
Májusban az ipari termelés volumene 5,2, munkanaphatástól megtisztítva 4,9 százalékkal…
Tovább olvasom >További cikkeink
VOSZ Barométer – 2024. II. negyedév: kötelező optimizmus vagy valódi növekedés?
Az inflációs érzékelés továbbra is jelen van hazai vállalkozásoknál, miközben…
Tovább olvasom >Fidelity: Három téma, ami Q3-ban alakítja a befektetéseket
Eljött a járványt követő normalizálódás, amelyet annyira vártunk? A gazdasági…
Tovább olvasom >A nagyvállalatok ellenállnak a gazdasági bizonytalanságnak
Visszafogott várakozások jellemzik a hazai nagyvállalati szektort a következő egy…
Tovább olvasom >