Elemzők további kamatcsökkentésre számítanak
Piaci elemzők további kamatcsökkentésre számítanak a monetáris tanács keddi döntése után, amellyel 15 bázisponttal 1,95 százalékra, újabb történelmi mélypontra csökkentette a jegybanki alapkamatot.
Az alapkamat tavaly július óta változatlan szinten, 2,10 százalékon állt. Az ülés előtt elemzők egyöntetűen csökkenést vártak, csak abban különbözött a véleményük, hogy a testület milyen mértékű mérséklésről dönt.
Kiss Mónika, az Equilor senior elemzője egy rövidebb sorozat első lépésének tartja a jegybank keddi döntését. Véleménye szerint 1,6 százalékos minimum szinten állhat meg az alapkamat, és addig több, kisebb csökkentésre lehet felkészülni, a következő már áprilisban megtörténhet.
Megjegyezte, hogy a kamatpálya szempontjából meghatározó az első amerikai kamatemelés időpontja, amely az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed legutóbbi ülése után távolabbra került.
Jenei Domonkos, a Nézőpont Elemzőintézet gazdasági elemzője szerint a jegybank döntését elsősorban a hazai inflációs viszonyok indokolták. A fogyasztói árindex januárban és februárban is a negatív tartományban volt, és ez a nyomás a következő hónapokban is fennmaradhat, ez alapján arra számít, hogy a közeljövőben a magyar jegybank több lépésben tovább csökkentheti az alapkamatot.
Az elemző kifejtette, hogy a döntésben a hazai mellett a nemzetközi alacsony inflációs nyomás, a régiós jegybankok – közte a lengyel és a román – monetáris lazítása, az Európai Központi Bank (EKB) eszközvásárlási programja, továbbá az amerikai Fed esetleges monetáris szigorításának megkezdésére tett utalások játszhattak közre.
Az Erste Bank elemzői szerint a döntést a nemzetközi befektetői hangulat is támogatta. „Talán az jelzi a legjobban a kedvező piaci hangulatot, hogy a kamatvágás ellenére a forint erősödni kezdett az euróval szemben a döntés közlését követően és a 300-as lélektani szint felé vette az irányt” – írták a döntéshez fűzött kommentárjukban.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere emlékeztetett, hogy a jegybank kommunikációjával folyamatosan készítette fel a piaci szereplőket a márciusi kamatcsökkentésre, így az nem okozott meglepetést a piacokon. Megjegyezte, hogy a 15 bázispontos csökkentés agresszívebb, mint a múlt év első felét jellemző óvatosabb enyhítés, azonban elmarad a sztenderd 25 bázispontos lépésköztől, így óvatosságot is üzen a piacoknak.
Hozzátette, hogy jelenleg a piac a mostani döntéssel együtt 40-50 bázispont kamatcsökkentést áraz az elkövetkező három hónapra.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének várakozása szerint júniusig 1,50 százalékra csökkenhet az alapkamat, de nem zárható ki, hogy az utolsó kamatcsökkentést májusban egy lépésben teszik meg. A szakértő arra számít, hogy az alapkamat tartósan alacsony szinten maradhat, mivel az infláció 2016 őszéig várhatóan nem közelíti meg a 3 százalékos célkitűzést.
A tartósan alacsony kamatszintet a feltehetően továbbra is laza nemzetközi környezet (az EKB 2016 szeptemberéig folytatja a kötvényvásárlási programját), valamint a hazai kockázati megítélés folyamatos javulása, a külső sérülékenység érdemi csökkenése és a várható hitelminősítői felminősítések is támogathatják – írta elemzésében. Suppan Gergely kamatemelésre legkorábban jövő év őszétől számít, előrejelzése szerint 2015 végén az alapkamat 1,50 százalékon, 2016 végén 1,80 százalékon állhat. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
K&H: kis pénzből nagy eredmény
Ki gondolná, hogy már havi néhány ezer forint félrerakásával is…
Tovább olvasom >Virág Barnabás: továbbra is fegyelmezett inflációellenes politika indokolt
A globális befektetői hangulatot a decemberi kamatdöntés óta nagyfokú bizonytalanság…
Tovább olvasom >A megatrendek ismerete segíthet a fenntartható növekedés elérésében
A 2020-as évtized a nagy gazdasági világrendszerek átalakulásának időszaka, amikor…
Tovább olvasom >További cikkeink
Hősök és árulók ‒ a visszaélésbejelentési rendszer első éve
Az egész Európai Unióban, így nálunk is legalább egy éve,…
Tovább olvasom >KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >