Elemzők: történelmi csúcson a tavalyi külkereskedelmi aktívum

Meghaladta az elemzői várakozásokat a külkereskedelmi egyenleg decemberi alakulása, az éves aktívum pedig történelmi csúcsra emelkedett.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-nek azt emelte ki, hogy tavaly decemberben a várakozásokat messze meghaladó, 643 millió euró többletet mutatott a külkereskedelmi egyenleg, így tavaly történelmi csúcsra, majdnem 8,1 milliárd euróra emelkedett a külkereskedelmi aktívum.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője elmondta, a várakozásokat jelentősen meghaladó decemberi egyenleg elsősorban annak köszönhető, hogy az import euróban mért növekedési üteme 1 százalékra esett vissza, míg az export 7,3 százalékkal bővült.
Suppan Gergely szerint az export 7,3 százalékos növekedése a várakozásukhoz közeli mértékű volt, ugyanakkor az import 1 százalékos növekedése jóval elmaradt a előrejelzésüktől, ami döntő részben a szakadó olajáraknak, és az ezt némi késleltetéssel követő gázáraknak köszönhető.
A Takarékbank elemzője kiemelte: tavaly 1,82 milliárd euróval nőtt a külkereskedelem többlete, ebből a negyedik negyedévben közel 700 millió euróval, így a tavalyi utolsó negyedévben a nettó export szignifikánsan hozzájárulhatott a GDP növekedéséhez, ami alátámasztja azon várakozásukat, hogy a héten megjelenő GDP növekedés újra érdemi gyorsulást mutat.
A külkereskedelem rekordmértékű többlete a nemzetgazdaság külső finanszírozási képességének masszív többletét is támogatja, így a nettó külső adósság a következő években eltűnhet, de nem kizárt, hogy az évtized végére az ország nettó külső hitelezővé válik. Ennek hatására a külső sérülékenység szignifikánsan csökkenni fog, ami a pénzügyi stabilitás megszilárdulásához, végső soron pedig a hitelminősítések további javulásához vezethet – írja Suppan Gergely elemzésében.
A Takarékbank elemzője szerint az idén a kivitelre kockázatot jelenthet a kínai és más feltörekvő gazdaságok lassulása, ezt azonban ellensúlyozhatja a magyar gazdaság számára fontosabb európai gazdaságok némi élénkülése.
Suppan Gergely úgy látja, hogy a Volkswagen károsanyag-kibocsátási botránya szintén kockázatot jelenthet, de az európai autóeladások növekedése folytatódhat, így ebből olyan autógyárak profitálhatnak, amelyeknek a magyar vállalkozások szintén beszállítói. Szerinte az idén az olajárak további zuhanása miatt a külkereskedelmi többlet 8,7 milliárd euró közelébe emelkedhet, de ha az olajárak tartósan a jelenlegi szinten maradnak, a többlet jóval meghaladhatja a 9 milliárd eurót is.
Ürmössy Gergely szerint az import növekedési üteme csupán átmenetileg esett az elmúlt hónapokban látott növekedési ütem alá. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy 2016 első hónapjaiban a januári importnövekedési ütem a szokásosnál magasabb lehet, hiszen a belföldi fogyasztás és a beruházások jelentős importtartalommal bírnak. Az elemző arra számít, hogy idén is hasonló, 8 milliárd euró körül alakulhat a külkereskedelmi többlet.
Úgy vélte, a külkereskedelmi mérleg többlete egyben azt is jelenti, hogy a magyar folyó fizetési mérleg szufficitje is rendkívül magas lehetett, akár a GDP 5 százalékát is elérhette 2015-ben. Ennek pedig az a jelentősége, hogy negatív nemzetközi tőkepiaci és befektetői hangulat esetén a forint számára védőpajzsot nyújthat a többlet, és más feltörekvő piaci devizákhoz viszonyítva jól teljesíthet – emelte ki Ürmössy Gergely. (MTI)