Elemzők szerint csak átmeneti a negatív infláció

A szeptemberi mínusz 0,4 százalékos inflációs adat alacsonyabb a piaci várakozásnál, az elemzők azonban átmenetinek tekintik a negatív tartományba csúszást és éves átlagban nulla százalék körüli inflációra számítanak. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint a magyar gazdaságot visszafogott inflációs folyamatok jellemzik.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közölte: szeptemberben 0,4 százalékkal alacsonyabb volt a fogyasztói árak átlagos szintje, mint egy évvel korábban, augusztushoz viszonyítva pedig 0,6 százalékkal csökkentek az árak.

A piaci várakozás mínusz 0,1 százalékos éves infláció volt szeptemberre.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint a vártnál alacsonyabb inflációt az élelmiszerárak és szolgáltatói árak vártnál kisebb növekedése okozhatta. Az elemző szerint az idei átlagos infláció nulla százalék közelében lehet. Az élelmiszerárak egy év alatt 0,8 százalékkal emelkedtek, azonban az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal mérséklődtek. Egy év alatt a háztartási energiaárak 2,7 százalékkal, az egyéb cikkek árai 6,9 százalékkal, ezen belül az üzemanyagárak 17 százalékkal csökkentek.

A Takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban döntően bázishatások miatt újra növekedésnek indulnak az árak. Várakozásai szerint az emelkedés mérsékelt marad, decemberig 1,6 százalékra nőhet az infláció az üzemanyagárak tavaly év végi jelentős csökkenése miatti bázishatás következtében, ami januárban lehet a legerősebb. Ekkor 2,5 százalék közelébe emelkedhet az infláció, majd később 2 százalékra mérséklődhet.

A fogyasztói árindex Suppan Gergely szerint a jövő év második felében kúszhat újra 2,5 százalék fölé, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2017 közepe előtt, ami tartóssá teheti az alacsony kamatokat. A makroelemző jövőre 2,4 százalék közeli átlagos inflációt vár, hozzátéve: a jövő évi inflációra enyhe lefelé mutató kockázatot jelent a sertéshús áfájának csökkentése.

Németh Dávid, a K&H Bank elemzője szerint már októberben nulla százalék körüli, de pozitív tartományban lehet a fogyasztói árindex. A tavalyi rezsicsökkentés hatásának kiesése miatt a következő időszakban az infláció gyorsulására lehet számítani – tette hozzá.

A CIB Bank elemzői is úgy vélik, átmeneti a fogyasztói árak negatív tartományba csúszása, november-decemberben már érdemi emelkedés lehet, deflációs veszély nincs. Mint írják, az éves átlagos infláció nulla közelében, akár enyhén negatív tartományban lehet. Jövőre továbbra is 2 százalékot alulról közelítő inflációt várnak az elemzők.

A CIB kommentárja szerint a vártnál alacsonyabb infláció nem valószínű, hogy újra felvetné a kamatcsökkentési ciklus újraindításának lehetőségét az árváltozások szerkezete miatt – különösen, mivel a tartalékráta december 1-jétől hatályos módosítása egyébként is monetáris lazítás jelent.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői kiemelték: továbbra is az üzemanyagok árának – havi 5,1 százalékos – mérséklődése húzza le leginkább a fő mutatót. Deflációs kockázat továbbra sincs, a maginfláció 1,3 százalék volt szeptemberben – írják. Mellette a szolgáltatások ára csökkent kis mértékben, havi alapon 0,6 százalékkal augusztushoz képest, amely elsősorban szezonális hatásoknak köszönhető.

Az Erste elemzői szerint a következő hónapokban már pozitív tartományban lehet a mutató, bár még mindig nyomott inflációs folyamatokra számítanak. A fő szám folyamatosan emelkedhet év végéig, így decemberbe meghaladhatja a 1,5 százalékot, az év egészére nézve szintén nulla százalék közeli átlagos inflációs rátával számolnak. Várakozásaik szerint legalább 2016 végéig változatlan marad az 1,35 százalékos jegybanki alapkamat, míg a döntéshozók 2017 harmadik negyedévére teszik az első kamatemelés időpontját.

Az NGM közleménye szerint az év egészében a konvergenciaprogramban közölt nulla százalék körül alakulhat az infláció. Az üzemanyagárak nagymértékű csökkenése mellett a tavaly indult ingyenes tankönyvrendszer is szerepet játszott az árak alakulásában az NGM szerint.

A csökkenő árszínvonalnak köszönhetően növekszik a bérek és a nyugdíjak reálértéke, így a háztartások által elkölthető jövedelem, amely a fogyasztás élénküléséhez és gazdasági fellendüléshez vezet – áll a gazdasági tárca közleményében. (MTI)