Elemzők: meglepően lassú volt a kiskereskedelmi forgalom tavaly decemberi növekedése

Meglepően lelassult a kiskereskedelmi forgalom éves növekedési üteme tavaly decemberben – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők a KSH reggel kiadott első becslését kommentálva. Arra következtetnek, hogy a bérkiáramlás egyre kevésbé a bolti forgalomban, inkább a szolgáltatásokban csapódik le.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint tavaly decemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 3,7, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezzel együtt a tavalyi évben 6,0 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a nyers és a kiigazított adat szerint egyaránt.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint meglehetősen gyengén zárta a 2018-as évet a kiskereskedelem, a decemberi adat lett a leggyengébb az összes hónap közül, ami a karácsonyi szezont is figyelembe véve mindenképpen figyelmeztető, hogy a szektor dinamikus növekedése nem tartható fenn hosszútávon. A gyenge decemberért elsősorban az élelmiszerkereskedelem okolható.
Az ING Bank előrejelzése szerint 2019-ben a kiskereskedelmi szektor bővülése elmarad majd a tavalyitól, de így is 3-4 százalék körüli növekedésre számítanak. A pótlólagos fogyasztás egyre kevésbé lesz meghatározó, és a háztartások mindinkább szolgáltatások vásárlására fordítják majd az idei bérnövekedésből eredő többletjövedelmüket.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja is azzal indul, hogy meglepően lassult a kiskereskedelmi forgalom növekedése decemberben, amit az okozott, hogy az élelmiszerüzletek forgalma stagnált az egy évvel korábbihoz képest. A háztartások a korábbinál lényegesen többet fogyasztottak a vendéglátásban.
A Takarékbank prognózisa szerint idén a reálbérek növekedése 6 százalékhoz közeli mértékben folytatódhat, a kiskereskedelmi forgalom növekedése pedig 4,3 százalékra lassul. A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani.
A kiskereskedelem folytatódó növekedése összhangban van a Takarékbank elemzőinek azzal a várakozásával, hogy az idén a GDP növekedése csak mérsékelten lassul, a tavalyi 4,8 százalékról 4,2 százalékra. A munkaerőhiány miatt a bérek növekedési üteme azonban meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás, valamint a kiskereskedelmi forgalom gyorsabb növekedését eredményezheti.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat kommentálva kifejtette, hogy tartósak a kiskereskedelem alakulását meghatározó folyamatok, a forgalombővülés elsősorban a nem élelmiszerek iránti fokozott keresletnek köszönhető. Ezen belül is kiugró volt a növekedés tavaly az iparcikk jellegű vegyes cikkeknél és a csomagküldő és internetes forgalomban.
A tavalyi 6 százalékos növekedés után 2019-ben 4-5 százalék körüli bővülést vár a K&H Bank elemzője. A szerény mértékű lassulásban a magas bázis mellett szerepet játszhat, hogy idén a tavalyinál kisebb mértékű lesz a reálbérek növekedése.
Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy a forgalom 4,1 százalékos decemberi növekedése jócskán elmarad az 5,1 százalékos Bloomberg-konszenzustól.
A várakozásoktól elmaradó decemberi adat ellenére, szerinte továbbra sem gyenge a kiskereskedelmi növekedés dinamikája. A statisztika már előrevetíti a kiskereskedelmi forgalom 2019-re várt csökkenő trendjét, ám a belső fogyasztás továbbra is a GDP bővülésének hajtóereje maradhat. A továbbra is emelkedő bérek, a feszes munkapiac támogatja a belső keresletet, illetve a viszonylag mérsékeltebb ütemű inflációs számok is fűthetik a fogyasztók pozitív kilátásait. A dinamikus belső fogyasztás magas importtartalma pedig hozzájárulhat a fizetési mérleg és a külkereskedelmi többlet további apadásához.
Az Erste Bank előrejelzése szerint összességében idén 4,6 százalékkal nőhet a kiskereskedelmi forgalom volumene és 3,6 százalékkal a GDP. (MTI)