Elemzők: gyorsulhat a gazdaság év végén

A 2,0 százalékos harmadik negyedévi GDP-növekedés megfelelt az elemzői konszenzusnak. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-nek eljuttatott kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy az év utolsó negyedévében gyorsulhat a növekedés.

A harmadik negyedéves előzetes GDP-adatok közzététele után az MTI-hez eljuttatott elemzői kommentárokból az derült ki, hogy az egész évet tekintve a GDP növekedése valószínűleg elmarad az eddigi várakozásoktól és alapvetően a beruházások visszaesése miatt éppen valamivel lesz csak 2 százalék felett. Az éves prognózisok módosításával viszont a harmadik negyedévi részletes adatok megjelenéséig kivárnak.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott első becslése szerint a GDP 2,0 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben a múlt év azonos időszakához képest. A jelentés szerint az ipar teljesítménye stagnált a harmadik negyedévben, a
növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások és a mezőgazdaság járult hozzá, míg az építőipar továbbra is mérsékelte a növekedést.
A naptárhatás kiszűrésével 1,8 százalékos volt a gazdasági növekedés az első negyedévi 1,1, illetve a második negyedévi 2,5 százalék után. Az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal nőtt a GDP a második negyedévi 1,0 százalékos növekedés és az első negyedévi 0,7 százalékos csökkenés után a szezonálisan és naptárhatással korrigált első becslés szerint.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy az év utolsó negyedévében gyorsulhat a növekedés részben az ipar várhatóan jobb teljesítménye, részben a beruházások enyhülő visszaesése miatt, míg a fogyasztás tartósan húzhatja a gazdaságot. Az egész évet tekintve azonban a GDP növekedése valószínűleg elmarad a Takarékbank eddigi 2,2 százalékos várakozásától.
Jövőre a növekedés érdemi gyorsulását várják, mivel a beruházások már nem lefelé, hanem felfelé fogják húzni a gazdaságot. A beruházásokat az EU-források lehívásának gyorsulása mellett a lakás-, iroda-, valamint állami beruházások érdemi felfutása és az újabb autóipari óriásberuházások élénkítik. A fogyasztás növekedése tartósan erős maradhat. Ezzel szemben a külkereskedelmi egyenleg várható romlása jövőre feltehetően némileg fékezi a növekedést. Így összességében jövőre 3,3 százalékos GDP-növekedést várnak a bank elemzői, azonban a bérek kétszámjegyű emelkedése esetén lényegesen gyorsabb lehet a növekedés.
Az ING előrejelzésénél kedvezőtlenebbül alakult a harmadik negyedévi GDP, ezért a korábban előrejelzett 2,3 százaléknál várhatóan mérsékeltebb lehet az idei év átlagos teljesítménye, írta az MTI-nek eljuttatott kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A 2,3 százalékos egész évi növekedéshez a negyedik negyedévben 3 százalék feletti teljesítmény kellene, amihez pedig a beruházások erős növekedésére, ismét robusztus ipari teljesítményre és a kormányzati kiadások számottevő emelkedésére lenne szükség.
A 2,0 százalékos harmadik negyedévi GDP-növekedés megfelelt az elemzői konszenzusnak bár az egyes prognózisok erős szórással 1,59-3,6 százalék között oszlottak meg, tette hozzá az ING elemzője. A felhasználási oldalon a fogyasztás maradhatott az elsődleges húzóerő és még nagyobb szerepet tölthetett be a növekedésben, mint korábban, míg a gyengélkedő ipar miatt a nettó export növekedési hozzájárulása mérséklődhetett az előző negyedévhez képest.
A CIB Bank elemezőinek véleménye szerint a második negyedévhez hasonlóan óvatosságra intő a naptárhatással, illetve naptárhatással és szezonálisan is kiigazított növekedési ütem, amely érdemben elmarad a nyers adattól. Kilátásba helyezték, hogy a harmadik negyedévi részletes adatok megjelenése után módosítják a bank éves előrejelzését. A kedden közölt előzetes adatok alapján továbbra is 2 százalékhoz közeli, azt mérsékelten meghaladó éves GDP-növekedési ütemet valószínűsítenek 2016-ra.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében azt feltételezi, hogy a mezőgazdasági termelés a második negyedévhez hasonlóan 10 százaléknál gyorsabb ütemben nőhetett. A piaci szolgáltatások tartósan jó emelkedése a bérek növekedésének, a javuló foglalkoztatásnak és a visszafogott inflációs környezetnek köszönhető. Az ipar és az építőipar gyengébb teljesítményét átmeneti hatásoknak tudja be az NGM. A járműgyártásban a nyári leállások és a gyenge külső konjunktúra okozta a lendületvesztést. Az építőipar negyedéves összehasonlításban már élénkülést mutathatott, a következő időszakban az Otthonteremtési program további várható felfutása érdemben fogja támogatni a szektort, írták.
2017-től jelentős pozitív lökést adhat a gazdaságnak a kormány által javasolt járulékcsökkentés. Az alacsonyabb járulékteher és a minimálbér emelése miatt várhatóan a bérek is emelkedni fognak, ami ösztönzően fog hatni a munkavállalásra is, így érdemben csökkenhet a betöltetlen álláshelyek száma, ezzel tovább nőhet a fogyasztás is, fűzte hozzá a harmadik negyedévi előzetes GDP adathoz fűzött megjegyzéseiben a Nemzetgazdasági Minisztérium. (MTI)