Elemzők: folytatódhat az infláció gyorsulása

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH)  jelentése szerint márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az üzemanyagok ára 17,7 százalékkal emelkedett tavaly március óta, a dohányáruké 17,5 százalékkal.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megjegyezte: a piaci várakozásoknak megfelelően – bár a Takarékbank előrejelzésétől kissé elmaradva – gyorsult a fogyasztói árak növekedése márciusban. A meglepetést az élelmiszerárak és a szolgáltatások árainak vártnál mérsékeltebb növekedése okozta.

Az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció 3,4 százalékos volt, így a következő hónapokban nem valószínű, hogy emelik az egyhetes jegybanki betét kamatát, ugyanakkor az infláció márciusban, áprilisban, májusban szokásos megugrása miatt lazításra sem lehet számítani. Az inflációs kockázatok jelentős növekedése miatt az év második felében kisebb lehet a szigorítás – vélekedett.
Áprilisban az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti alacsony bázisára, az üzemanyagárak idei emelkedése és a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése miatt 5 százalék fölé ugorhat az infláció, majd májusban is akörül maradhat. A Takarékbank prognózisa szerint a nyári hónapokban a pénzromlás üteme visszaesik a tolerancia sáv felső széle, azaz 4 százalék alá. Így idén 3,9-4,0 százalékos átlagos inflációra számít Suppan Gergely.

Virovácz Péter, Az ING Bank vezető elemzője szerint az emelkedő infláció mögött komoly meglepetés nem húzódik meg. Az egyes tételeket vizsgálva a várakozásoknak nagyjából megfelelő a márciusi inflációs profil. Az infláció emelkedése egyértelműen a maginflációs kosáron kívüli tételek (elsősorban az üzemanyagok) következménye, így nem meglepő, hogy összességében a maginfláció, vagyis a volatilis tételektől megtisztított mutató enyhén csökkent.

A márciusi adat érdemben nem módosítja az idei inflációs kilátásokat. A következő hónapokban az infláció további jelentős erősödésére számít Virovácz Péter a bázishatások és az újranyitással együttjáró keresleti sokk következtében. Várakozása szerint akár 5 százalék fölé is emelkedhet a mutató átmenetileg. Az év egészét tekintve 4 százalékos átlagos inflációval számol.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt emelte ki, hogy az infláció márciusi gyorsulásában az üzemanyagárak és a dohánytermékek áremelkedése mellett fontos szerepet játszik a bázishatás is: a tavaly tavaszi korlátozások idején a kereslet visszaesése miatt az olajárak csökkentek, így a benzinár is alacsonyabb volt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az alapfolyamatokat leíró maginfláció némileg csökkent ugyan, de továbbra is a jegybanki célsáv teteje körül állt. Kitért arra is, hogy sok termék vagy szolgáltatás az adott időszakban nem volt elérhető, ebből a szempontból a márciusi adat csalóka lehet.

A következő 1-2 hónapban a bázishatások miatt növekvő inflációval számol a szakértő, ezt követően pedig a nyitás nyomán bekövetkező áremelkedések határozzák majd meg a pénzromlás ütemét. A bezárni kényszerült létesítmények egy része csődbe megy, tehát a kereslet magasabb, míg a kínálat alacsonyabb lesz, ami felfelé húzza majd az árakat, magyarázta. Erre az MNB-nek a beérkező adatok függvényében kell majd reagálnia, kiemelt figyelmet fordítva a tartós tendenciákra, szemben az átmeneti hatásokkal, mint az olajáremelkedés – zárta kommentárját Regős Gábor.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szintén úgy látja, hogy a következő hónapokban az infláció további gyorsulása várható. Áprilisban és májusban a 4,5 és 5 százalék közötti tartományba kerülhet az árindex, a szakértő utána számít csak lassulásra.

Az infláció alakulása szempontjából Németh Dávid szerint a fő kérdés az, hogy a járvány utáni nyitást követően hogyan alakul a lakossági fogyasztás és a szolgáltatások ára. Ezek ugyanis nagyban meghatározzák majd azt, hogy átmenetileg vagy tartósan magas szinten marad-e az infláció – emelte ki.

A változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció, valamint az indirekt adóktól szűrt maginfláció márciusban mérséklődött, utóbbi mutató 3,1 százalékot tett ki, ami lényegében megegyezik a Magyar Nemzeti Bank inflációs céljával. Ez arra utal, hogy az infláció megugrása átmeneti lesz – fogalmazott.

Az elemző 3,8-3,9 százalékos éves átlagos inflációra számít 2021-ben. (MTI)