Elemzők: erősen indult az idei év a kiskereskedelemben

A kiskereskedelmi forgalom februári növekedése némileg elmaradt az elemzők várakozásától, de a januárhoz képest bekövetkezett lassulás ellenére ez az év erősen indult – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők a KSH legfrissebb adatait kommentálva.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtök reggel kiadott első becslése szerint a kiskereskedelmi üzletek forgalma februárban a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 6,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az év első két hónapjában pedig 7,1 százalékkal volt nagyobb a tavalyi azonos időszakinál.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában úgy ítélte meg, hogy a februári adat nagyjából összhangban van az elmúlt 6 hónap átlagos teljesítményével, de elmaradt a 7,2 százalékos piaci várakozástól, amely azonban meglehetősen nagy szórást mutatott.
Az üzemanyag-kiskereskedelem alakulása volt az egyedüli, amely januárhoz képest javulást mutatott. A 9,8 százalékos növekedés 2015 óta nem látott dinamikát jelent. Az ING Bank elemzője két okot vél felfedezni a jelenség hátterében: egyrészt a februári üzemanyagár-csökkenést, valamint azt, hogy általánosságban a gazdaság növekedése egyre inkább érződik a szállítási forgalom élénkülésében is.
A kiskereskedelem jobban kezdte 2018-at, mint az előző évet, ugyanakkor a tavalyi év utolsó negyedévéhez mérve némi lassulás érzékelhető. Ezen még változtathat, hogy a kormány március végén már folyósította a 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványokat, és a márciusi adatokat a húsvét előtti vásárlások is felfelé húzhatják.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének véleménye szerint a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése összhangban van a fogyasztói bizalom előző hónapban elért 16 éves csúcsával, valamint a kimagasló bérnövekedéssel.
A következő hónapokban fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom növekedésének 6 százalék feletti üteme, amely azonban a magasabb bázis miatt az év második felében már lassulhat. Így a tavalyi összességében 5,3 százalékos növekedést az idén kissé gyorsabb ütemű, 5,5 százalékos követheti.
A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén várható átadási hulláma – tette hozzá az elemző, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a háztartások nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, hanem a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani. A munkaerőhiány miatt azonban a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás, valamint a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is úgy látja, hogy a februári kiskereskedelmi forgalom kissé elmaradt ugyan a várttól, de továbbra is impresszívnek mondható. A februári kisebb lassulás mögött a januárihoz képest lényegében az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom relatíve alacsonyabb bővülése állhatott.
A januári-februári adatok összességében megerősítik az Erste Bank elemzőinek azon várakozását, hogy az idei évi gazdasági növekedésnek meghatározó tényezője lesz a belső fogyasztás folytatódó felfutása. Ezt segíti a magas szinten lévő fogyasztói bizalom, illetve a reálbéreknek az idei évre várható további emelkedése. Középtávra előretekintve úgy tűnik, hogy az eddig elhalasztott fogyasztás pótlásának befejeződésével és a jövedelmek bővülésének lassulásával párhuzamosan lassulhat a kiskereskedelmi forgalombővülés, illetve a belső fogyasztás növekedési üteme is. Ennek megfelelően a GDP növekedési üteme 2019-2020-ban 2,5-3 százalékra lassulhat. (MTI)