Elemzők: egyre keményebb korlátokba ütközik a foglalkoztatás növelése

Mélypontra süllyedt a munkanélküliség, de a csökkenés tempója a továbbiakban is lassulni fog, mivel a kínálat minősége meglehetősen alacsony, már csak a teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon, a bérek növekedése folytatódik – kommentálták a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott munkaerő-piaci adatait az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

A KSH adatai szerint a február-áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 162 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 492 ezer volt, 47 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,0 százalékponttal 69,8 százalékra emelkedett.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, megállapította: újabb mélypontra süllyedt az állástalanok aránya, de a csökkenés tempója lassul. A munkáltatók egyre nehezebben tudják betölteni az új álláshelyeket, mivel a munkanélküliség szerkezete nem felel meg a keresleti követelményeknek a földrajzi vagy képzettségi különbségek miatt. Az ING Bank elemzői az idei év egészében átlagosan 3,6 százalékos munkanélküliséget prognosztizálnak. Nem számítanak a foglalkoztatási ráta drasztikus javulására sem. A munkaerőpiacon még potenciálisan bevonhatók köre jelentősen beszűkült. A munkaerőpiac telítettségének fennmaradása várhatóan továbbra is arra készteti majd a vállalatokat, hogy béreket emeljenek, így a gazdasági növekedés a jövőben is belső forrásokra tud támaszkodni.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a közfoglalkoztatottak számának csökkenése mellett a munkanélküliség is mérséklődött, tehát a közfoglalkoztatottak jelentős része feltehetően el tudott helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Mint hozzátette, a fiatalabb korosztályban azonban az elhelyezkedés elősegítéséhez különösen nagy szükség van képzésekre. A férfiak és a nők foglalkoztatási rátájában mutatkozó különbségből az elemező arra következtet, hogy a nők foglalkoztatásának bővítésében még jelentős tartalékok vannak – akár részmunkaidős foglalkoztatás keretében is.
Horváth András, a Takarékbank elemzőjének véleménye szerint annak ellenére, hogy a foglalkoztatási ráta még további, legalább 4 százalékponttal javítható lenne a versenyképesebb uniós tagállamokkal összehasonlítva, munkanélküliség szinte egyáltalán nem, de a foglalkoztatás is csak egyre csökkenő ütemben tud elmozdulni pozitívabb irányba. A teljes foglalkoztatottság további 250-300 ezer új álláshely betöltése után lenne megállapítható a magyar munkaerőpiacon.
Magyarázatként Horváth András hozzáfűzte, a még mindig jelenlévő feketefoglalkoztatás mellett a rendelkezésre álló munkaerő minősége meglehetősen alacsony, már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon. Szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés a magyar munkaerőpiacon.
Úgy látja, a stagnálás közeli helyzet mindaddig fennállhat, amíg a hazai bérek el nem érik azt a szintet, ami vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot és elindulna a magasan képzett munkaerő be- és visszaáramlása. A munkaerőhiányos állapot kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontjából, és így a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába a növekedésnek. Pozitív a makrogazdaság és a versenyképesség szempontjából is, mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalatok egyre hatékonyabban használják fel.
Varga Zsombor, az Erste Bank makrogazdasági elemzője leszögezte, az adatok továbbra is feszített munkapiacot jeleznek, a vállatok munkaerő-kereslete erős, így továbbra is magas szinten stabilizálódhat a foglalkoztatás. A számok arra engednek következtetni, hogy a foglalkoztatás a közeljövőben már egyáltalán nem, vagy sokkal lassabb ütemben fog növekedni, mint az elmúlt években. A feszes munkaerőpiac továbbra is emelkedő bérekhez vezethet, ami azt eredményezi, hogy a fogyasztás az idei évben sem fog érdemben lassulni, és igen fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek. (MTI)