Elemzők: csökken, de magas marad a külkereskedelmi többlet
Várhatóan csökken az idén, de továbbra is magas marad a külkereskedelmi többlet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentáló elemzők szerint.
A KSH pénteki közlése szerint januárban az export euróban számított értéke 14,3, az importé 15,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi többlet 658 millió euró volt, 42,0 millió euróval több az egy évvel korábbinál.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte: a következő hónapokban folytatódhat az export növekedése, mivel az ipar tavalyi gyengélkedése feltehetően átmeneti lehetett, az európai konjunktúra-mutatók is élénkülést jeleznek. Tavaly összességében 1,34 milliárd euróval 9,93 milliárd euróra nőtt a külkereskedelem többlete, amely így történelmi csúcsot ért el. Idén 8,6-8,7 milliárd euróra csökkenhet a külkereskedelmi többlet a jelentősen élénkülő hazai beruházások, valamint a tavalyinál valószínűleg magasabb átlagos olajárak miatt – fejtette ki kommentárjában.
Hozzátette: 2018-ban az új autóipari kapacitások várható üzembe helyezése miatt érdemben bővülhet a kivitel, így a továbbra is élénk belső kereslet ellenére sem vár további jelentősebb csökkenést a külkereskedelmi többletben.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője jelezte, ha a gazdasági és politikai kockázatok felerősödnek, az visszavetheti az euróövezet gazdasági teljesítményét, amit gyengítheti a magyar exportot.
Kommentárja szerint a tavalyi külkereskedelmi többletnél az idei valószínűleg kisebb lesz, mert a háztartások fogyasztásának további erősödése, illetve a beruházási aktivitás felfutása növeli importot. A szakértő ugyanakkor úgy véli, a külkereskedelmi többlet a várt csökkenés ellenére jelentős maradhat, ami turbulens nemzetközi piaci környezetben is védelmet nyújthat a forint árfolyamának.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szintén úgy látja, hogy az élénkülő beruházások és a gyorsuló fogyasztás miatt az import dinamikája meghaladja majd az exportét. A szakértő szerint az év egészében az export és az import euróban mért értéke nem fog kétszámjegyű növekedést elérni, a külkereskedelmi többlet pedig várhatóan 8-8,5 milliárd euróra csökken.
Kedvező tényezőként értékelte ugyanakkor, hogy az elmúlt időszakban a nemzetközi szervezetek – például az Európai Központi Bank (EKB) vagy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – inkább felfelé módosították a világ, illetve Európa növekedési kilátásait. Kiemelte, hogy ez a tavalyinál jobb évet jelenthet a magyar exportnak. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Volt vármegye, ahol ötödével nőtt, míg máshol ennyivel csökkent a meghirdetett állások száma – Profession.hu negyedéves riport
Két vármegye kivételével az ország egész területén nőtt az álláshirdetésekre…
Tovább olvasom >A váratlanul alacsony júniusi infláció meglepte az elemzőket
A héten megjelent magyar inflációs adat kellemes meglepetést okozott: a…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelés 5,2 százalékkal csökkent májusban
Májusban az ipari termelés volumene 5,2, munkanaphatástól megtisztítva 4,9 százalékkal…
Tovább olvasom >További cikkeink
VOSZ Barométer – 2024. II. negyedév: kötelező optimizmus vagy valódi növekedés?
Az inflációs érzékelés továbbra is jelen van hazai vállalkozásoknál, miközben…
Tovább olvasom >Fidelity: Három téma, ami Q3-ban alakítja a befektetéseket
Eljött a járványt követő normalizálódás, amelyet annyira vártunk? A gazdasági…
Tovább olvasom >A nagyvállalatok ellenállnak a gazdasági bizonytalanságnak
Visszafogott várakozások jellemzik a hazai nagyvállalati szektort a következő egy…
Tovább olvasom >