Elemzők: beruházások kellenek a kedvezőbb növekedéshez

A részletes GDP-adatok alapján az elemzői várakozásoknál akár kedvezőbb is lehet a gazdasági bővülés idén az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akik azonban azt is hangsúlyozták, hogy a kormányzati prognózis teljesüléséhez szükség lenne a beruházások élénkülésére is.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb közlése szerint a bruttó hazai termék (GDP) volumene 2,6 százalékkal nőtt a második negyedévben a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az első negyedévi GDP kiigazítatlan növekedését 0,9 százalékról 1,1 százalékra javította a KSH.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában kifejtette: továbbra is 2,2 százalékos gazdasági növekedést várnak, bár nőtt annak az esélye, hogy a bővülés gyorsabb lehet. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által várt 2,5-3 százalékos növekedéshez a beruházások beindítására lenne szükség.
Az ipari termelés idei mérsékeltebb teljesítménye az elemző szerint összhangban van a várakozásokkal, ahogy az is, hogy az építőipar növekedése visszafogott az uniós forrásokra alapozott megrendelések hiányában. A mezőgazdaság hatása pozitív volt a tavalyi gyengébb év után. A magyar gazdaságot – a lakosság vásárlóerejének folyamatos növekedésével párhuzamosan – továbbra is a szolgáltatások húzzák.
A felhasználási oldalon a fogyasztás dinamizálta a növekedést, eközben a kormányzat is költekezik, a közösségi fogyasztás közel 3 százalékkal emelkedett. A beruházások (és a készletezés) ugyanakkor a magyar gazdaság fékezőereje, ez a terület önmagában 2,8 százalékponttal fogta vissza a gazdasági növekedést. Az ipari termelés újbóli élénkülésével az exportszektor is jobban teljesített, a külkereskedelmi egyenleg 2,5 százazalékponttal járult hozzá a növekedéshez.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy hiányoznak a beruházások. Az elemző szerint idén 2 százalék körüli, jövőre pedig 3 százalék körüli bővülés várható. Az év második felében a lakossági fogyasztás, az export és a szolgáltatások jelenthetik a húzóerőt, a jövő év első felében pedig az uniós források beáramlásának köszönhetően a beruházásoknál is élénkülés várható.
A növekedést a mezőgazdaság és az ipar mellett a szolgáltatások segítették. Az építőipar, amelynek teljesítménye ezúttal 24 százalékkal esett vissza, nem tett hozzá a növekedéshez, de a rendelésállományok növekedése – ezen belül a lakásépítésekre vonatkozó megbízások – miatt a jövőben az építőipar is jobban teljesíthet.
Kiemelte, hogy a beruházások 20 százalékkal visszaestek a második negyedévben. Az, hogy a gép- és berendezés-beruházások sem növekednek, azt mutatja, hogy a közeljövőben a potenciális GDP-növekedés nem javul. A háztartások fogyasztása stabil alapot ad a növekedésnek, ez várhatóan nem fog változni.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője közölte: idei 2 százalékos növekedési előrejelzésüket 2,1 százalékra emelték. Továbbra is a háztartások fogyasztása lehet a magyar GDP legfőbb motorja, a beruházások felfutására még vvárni kell. Hozzátette, látnak kockázatokat a Brexit okozta félelmek miatt, amelyek elsősorban közvetett csatornákon keresztül gyűrűzhetnek be a magyar gazdaságba.
A szakember szerint árnyalja a képet, hogy a második negyedévi igazítatlan növekedési ütem jelentősen meghaladja a munkanap és szezonális hatásoktól szűrt ütemet, ami arra is utal, hogy a második negyedévi gyorsulás a következő negyedévekben nem fenntartható.
A keresleti oldalon a háztartások fogyasztása volt a növekedés elsődleges motorja, míg a beruházások jelentősen zsugorodtak. Termelési oldalon a szolgáltatások lendületes bővülése mellett az ipari termelés és a mezőgazdaság segítette a növekedést, az építőipar azonban továbbra is gyengélkedett.
Magyarországnak nemzetközi összevetésben újra nem sikerült felkapaszkodnia a dobogóra, hiszen Románia 6, Szlovákia 3,7, Lengyelország 3,1, Csehország 2,6 százalékkal nőtt a második negyedévben. A fejlett német gazdaság is gyorsabb tempót diktált, 3,1 százalékos növekedést produkált – fejtette ki.
Az NGM értékelése szerint a magyar gazdaság növekedési pályája továbbra is biztató jeleket mutat, annak ellenére, hogy a Magyarországra érkező uniós források alacsonyabb szinten maradtak a vártnál. Az első fél évi 1,9 százalékos növekedéshez jelentősen hozzájárult, hogy április és június között szinte minden szektor jól teljesített.
A második negyedévi 2,6 százalékos bővülés az EU-ban is kimagasló, negyedéves alapon a második leggyorsabb eredmény. Magyarország GDP-je jelenleg több mint 10 százalékkal haladja meg a 2010-es év eleji szintet – közölte a szaktárca.
Az ipari termelés 3,9 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaságban a belvíz-, vihar- és fagykárok ellenére is jó termés ígérkezik, az ágazat termelése 13,4 százalékkal haladta meg a tavalyit. A szolgáltatási szektor komoly növekedésének egyik oka, hogy a lakosság egyre többet keres, az első fél évben 6-6,5 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek. A reálbér-emelkedés keresletélénkítő hatása a kiskereskedelmi és turisztikai ágazat majd 8 százalékos bővülésében is tetten érhető.
A fogyasztásban tizenhárom éves rekord dőlt meg, 5,1 százalékkal nőtt a háztartások fogyasztási kiadása. A háttérben a kiugró bérdinamika mellett a nulla közeli inflációs környezet és a második negyedévben mért, jelentős, éves alapon mintegy 140 ezer fővel bővülő foglalkoztatás áll. A fogyasztás mellett a nettó export is élénkítette a növekedést, összhangban az ipari termelés bővülésével – írta közleményében a szaktárca. (MTI)