Elemzők: a belső kereslet élénkülését tükrözi az import növekedése

A belső kereslet élénkülését tükrözi az import 13 százalékos augusztusi növekedése, ugyanakkor az ipari termelés augusztusi megugrásával összhangban 10,3 százalékkal nőtt az export is – kommentálták a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn kiadott előzetes adatait piaci elemzők az MTI-nek.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése alapján közölte, hogy a külkereskedelmi többlet 440 millió euró volt augusztusban, 119 millió euróval kevesebb a tavaly augusztusinál. A behozatal éves növekedési üteme tavaly november óta meghaladja az exportét, így egyetlen hónap, május kivételével, amikor csak 0,6 százalékpont volt a különbség, a kereskedelmi aktívum összege elmaradt a múlt év azonos hónapjáétól.
Virovácz Péter, az ING elemzője hangsúlyozta, az augusztusi külkereskedelmi többlet ugyan gyengébb lett a megszokottnál, de ez nem jelez gondot, lehetett erre számítani, a tavaly augusztus ugyanis nagyon kiemelkedő volt a külkereskedelem szempontjából.
Rámutatott: továbbra is dinamikusabban nő az import, mint az export, ami egyértelműen azt mutatja, hogy folyamatosan emelkedik a belső kereslet. Magyarországon a behozatalnak jelentős szerepe van a beruházásokban és a fogyasztásban is, így a szakértő szerint a két terület valószínűleg jól teljesített.
Virovácz Péter hozzátette, az év első nyolc hónapjában szintén elmaradt a külkereskedelmi többlet a kiemelkedő 2016-ostól, de ez megfelel a várakozásoknak; a kivitel és a behozatal egyensúlya összességében kedvező.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint idén a külkereskedelem többlete 8,4 milliárd euróra mérséklődhet a tavalyi 9,725 milliárdról. Jövőre az új autóipari kapacitások várható üzembe helyezése miatt érdemben bővülhet a kivitel, így a továbbra is élénk belső kereslet ellenére nem várja a külkereskedelmi többlet további jelentősebb csökkenését – közölte.
A szakértő hangsúlyozta, a belső kereslet élénkülésének, a fogyasztás gyorsulásának és a beruházások emelkedésének importnövelő hatását részben ellensúlyozza a kiváló külső kereslet, valamint a növekvő exportkapacitások, az alacsony szinteken ragadó olajárak pedig a vártnál kisebb mértékben rontják a cserearányokat.
A tartósan magas külkereskedelmi többlet miatt a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység csökkenéséhez, 2019-ben pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat – közölte Suppan Gergely. (MTI)