Elemzők: az MNB célja körül alakulhat az infláció idén

Az elemzői várakozásoknál alacsonyabbra, 2,7 százalékra csökkent az infláció márciusban a februári 2,9 százalékról. Az év hátralévő részében az infláció átmenetileg meghaladhatja a 3 százalékot, éves átlagban pedig 2,5 százalék körüli értékre számítanak az MTI-nek kedden nyilatkozó makrogazdasági elemzők, akik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagáltak.

A hivatal jelentése szerint a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal magasabbak voltak márciusban, mint egy évvel ezelőtt. Az üzemanyagok éves drágulása 17,1 százalékra lassult az előző havi 19,9 százalékról, és kevésbé emelkedett a dohányáruk ára is.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy vélte, az inflációs trendeket látva a jegybank várhatóan kitart a rendkívül laza monetáris politika mellett, és elképzelhető, hogy júliusban tovább csökkentik a három hónapos betétekre vonatkozó plafont. A szakember szerint a jelenlegi kilátások alapján az idén 2,5-2,6 százalékos éves átlagos inflációra lehet számítani.
Az elemző kiemelte, hogy az infláció márciusi alakulásában nagy szerepet kaptak az üzemanyagárak, amelyek felemásan szerepeltek az éves és a havi adatokat tekintve. Az üzemanyagárak tavaly márciushoz képest 17 százalékkal emelkedtek, így az éves mutatót felfelé húzták. Ugyanakkor februárhoz képest 1,1 százalékkal csökkentek, ezzel viszont fékezték az inflációt.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője idén éves átlagban 2,4 százalékos inflációra számít, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt véleménye szerint az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, jövő év elején pedig az idei áfa csökkentések hatásának megszűnése miatt az infláció már megközelítheti, 2018 második negyedévétől pedig el is érheti a 3 százalékos inflációs célt.
Az elemző szerint az idei év elején számos ellentétes hatás befolyásolja az inflációt. Egyes áruk, szolgáltatások célzott áfa-csökkentése (baromfihús, tojás, nyerstej, internet, vendéglátás) lefelé, míg bázishatások, az üzemanyagárak és a növekvő belső kereslet, a bérköltségek növekedése, valamint a madárinfluenza miatt szűkülő víziszárnyas-kínálat felfelé húzhatják az inflációt. Az üzemanyagárak tavaly április-májusi drágulásának bázishatása, valamint az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentése miatt a következő hónapokban az infláció visszatérhet 2,2-2,5 százalék közelébe.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője sok bizonytalansági tényezőt lát az infláció alakulását illetően. Egyrészt az üzemanyagáraknál emelkedni kezd a tavalyi bázis, ami fékezné az inflációs mutatót, azonban a hétvége óta a szíriai és líbiai események miatt az olaj ára ismét emelkedésnek indult, és ez lecsapódhat a hazai inflációban is. Meglátása szerint a következő hónapokban nagyjából a márciusi szint körül ingadozhat az infláció, nyárig valószínűleg már nem közelíti meg a 3 százalékot, hacsak nem lesz tartós és dinamikus a nyersanyagok áremelkedése.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzőjének előrejelzése szerint a 3 százalékos inflációs szint tartós átlépése ebben az évben továbbra sem valószínű, bár szórványosan előfordulhat legalább 3 százalék. Az éves átlagos infláció 2,5 százalék közelében alakulhat.
A béremelkedések és részben ehhez kapcsolódóan a belső kereslet, illetve fogyasztás erősödése növekvő mértékben járulhat hozzá az inflációhoz és az olajárak várható enyhe emelkedő trendje is ezt támogathatja. Mivel a jegybanki cél tartós átlépésé idén nem valószínű, monetáris szigorítást sem prognosztizál az elemző. Nem-konvencionális intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása azonban ebben az évben is előfordulhat – olvasható a kommentárjában. (MTI)