Elemzők: az infláció hamarosan 2,1-2,6 százalékra eshet

A fogyasztói árak februárban 0,1 százalékkal csökkentek januárhoz képest, és 2,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – közölte a KSH kedden. A kedvező adat elsősorban a 10 százalékos rezsicsökkentés hatásával magyarázható.

Februárban az élelmiszerek ára egy hónap alatt nem változott, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség és gyümölcs) 2,1 százalékkal drágultak. Ugyanakkor 2,4 százalékkal csökkent az étolaj, 2,2 százalékkal a sertéshús, 1,9 százalékkal a tojás ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva, az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal csökkent egy hónap alatt.

A legnagyobb mértékben, 2,4 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt egy hónap alatt, a dohányáruknál az árváltozás a jövedéki adó mértékének emelkedésével függ össze.

Tavaly februárhoz képest az élelmiszerek drágulása a januári 5,8 százalékról 4,1 százalékra lassult. Ezen belül viszont 14,7 százalékkal drágult a liszt, 14,1 százalékkal az idényáras élelmiszerek, 10,7 százalékkal a sertészsiradék. 10,6 százalékkal a tojás és 9,2 százalékkal az étolaj. A cukor ára 6,9 százalékkal csökkent.

Az átlagosnál nagyobb mértékben, 14,8 százalékkal nőtt a szeszes italék és a dohányáruk ára, amiből a dohánytermékek drágulása 27,4 százalékos, a szeszes italoké 5,3 százalékos volt.

A következő hónapokban 2,1-2,6 százalékra csökkenhet a 12 havi infláció, ami lehetővé teszi a jegybanki kamat további mérséklését, a folyamatot ugyanakkor kockázatossá teheti a forint tartós árfolyamgyengülése – fejtették ki az MTI által kérdezett elemzők kedden.

Az energiaárak kalkulált csökkentése mellett némi meglepetést okozott februárban az élelmiszerárak változatlansága, az előző években ugyanis kisebb-nagyobb áremelkedés következett be – mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője, aki 3,1 százalékos 12 havi adatot várt. Ugyancsak kisebb fogyasztói árak alakultak ki egy hónap alatt a tartós fogyasztási cikkeknél, így a gépkocsiknál, a bútoroknál, a ruházati cikkeknél vagy a lakás felszereléseknél.
Kondrát Zsolt előrejelzése szerint a következő hónapokban a 12 havi infláció akár 2,1 százalékra is eshet, majd az év végére 2,7 százalékra ugorhat vissza, ha az élelmiszeráraknál nem következik be rendkívüli emelkedés.

Hasonló magyarázatot adott a vártnál alacsonyabb inflációra Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője is, jelezve, hogy az infláció így közel hétéves mélypontra, egyúttal a 3 százalékos inflációs cél alá csökkent. Hozzátette azt is, hogy a maginfláció jóval mérsékeltebben, 3,7 százalékról 3,6 százalékra csökkent. A belső kereslet hiányát tükrözi az élelmiszerárak korábbi előrejelzésekhez képesti lassúbb növekedése, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudták áthárítani a takarmányköltségek tavalyi meredek emelkedését – tette hozzá.

Suppan Gergely úgy véli, hogy bázishatások miatt az infláció a következő hónapokban 2,6 százalékig mérséklődhet. Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, emellett az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció további enyhülésére lehet számítani, az idei év 2,5 százalékos infláció zárulhat. Az átlagos infláció 2013-ban 2,7 százalék, jövőre 3,2 százalék lehet.
A márciusi kamatdöntéssel kapcsolatos kérdésre Suppan Gergely azt mondta, hogy miután az infláció várhatóan az egész év során a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, lehetőség lenne további kamatcsökkentésekre, amit a piacok áraznak is, a határidős kamatlábpiac 100 bázispontos, azaz egy százalékos további kamatcsökkentést áraz 6 hónapon belül. (jelenleg 5,25 százalék az alapkamat.) Azonban a forint különösen sérülékennyé vált az elmúlt hetekben, ami megakadályozhatja a kamatcsökkentések folytatását. Szintén kérdéses az inflációs cél középtávú tarthatósága, aminek kockázatát az is jelzi, hogy a hosszabb lejáratú állampapírhozamok az utóbbi hetekben nem süllyedtek együtt a rövidebb lejáratokkal – magyarázta a TakarékBank senior elemzője.

Véleménye szerint év közepéig 4,75 százalékra csökkenhet az alapkamat, amennyiben a forint gyengélkedése átmeneti marad, további kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének számottevő javulása, illetve a kedvező nemzetközi hangulat fennmaradása szükséges.

Kondrát Zsolt is úgy látja, hogy az infláció alakulása alapot adhat a kamatcsökkentésre, ugyanakkor jelezte: 304-305 forintos euró árfolyamnál a tanácstagoknak el kell gondolkodniuk, hogy ez milyen kockázatot jelent. Hozzátette azt is, hogy korábban azzal számolt: 300-310 forintos árfolyamnál megáll a kamatcsökkentéssel az MNB, most éppen ezen sáv közepénél ingadozik a forint. Előrejelzése szerint a jelenlegi 5,25 százalékos alapkamat 4,5 százalékra süllyed az év során. (MTI)