Az Európai Bizottságnál magasabb növekedést várnak a magyar elemzők
A jövő évi gazdasági növekedés és az idei infláció tekintetében túl pesszimista az Európai Bizottság – vélekedtek a testület friss előrejelzéséről a K&H és az ING vezető elemzői.
Az Európai Bizottság (EB) kiadott gazdasági előrejelzése szerint az idén 2,4 százalékos, jövőre 1,9 százalékos magyar GDP-növekedést vár. Az előző, 2014-es őszi előrejelzésében még 2,5 százalékos bővülést jelzett 2015-re és 2 százalékot 2016-ra. A költségvetési hiány idei mértékét szintén lefelé módosította a bizottság: a korábban várt 2,8 százalék helyett 2,7 százalék deficittel számol, míg jövőre mindkét előrejelzésben 2,5 százalék GDP-arányos hiány szerepel.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a néhány tized százalékpontos módosítások inkább „finomhangolásnak” tekinthetők, alapvetően nem okozott meglepetést a bizottsági előrejelzés. A szakértő szerint ugyanakkor némiképp meglepő a bizottság államadósság-prognózisa, vagyis hogy az uniós testület 2014-re növekedést várt; Németh Dávid szerint szinten maradhatott 2014-ben az államadósság.
Jövőre a bizottság jelentősen lassuló, 1,9 százalékos növekedést vár, Németh Dávid szerint azonban nem várható ekkora mértékű lassulás. Hozzátette ugyanakkor, hogy 2016-ban csökkenhet az uniós források lehívása, ez esetleg hatással lehet a növekedésre.
Kedvezőnek nevezte, hogy a bizottság is 3 százalék alatti hiányt prognosztizált, továbbá hogy az előrejelzés megerősíti a külső adósság további leépülését. A K&H vezető elemzője szerint jelentősen felülbecsült a bizottság által idénre várt 0,8 százalékos infláció, ő csak 0,2 százalékos emelkedést vár.
Balatoni András, az ING vezető elemzője is úgy vélte, hogy a bizottság által 2016-ra várt növekedés magasabb is lehet, tekintettel arra, hogy véleménye szerint a magyar gazdaság hosszú távon 2-2,5 százalékkal bővülhet. A szakértő 2016-ban 2,5 százalékhoz közeli növekedést vár, bár ő is felhívta a figyelmet az európai uniós források lehívásának várható lassulására. Hozzátette, hogy mivel Magyarország jelentős olajimportőr, a csökkenő olajár segítheti a GDP növekedését.
Az elemző szintén túl magasnak tartja az Európai Bizottság által várt 0,8 százalékos fogyasztói árnövekedést idénre, mert úgy véli, kedvezőek a kínálati tényezők. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
NAK-elnök: nem a gazdatársadalmat szolgálja az Európai Bizottság által indított stratégiai párbeszéd
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint az Európai Bizottság…
Tovább olvasom >Elismerték a gabona és olajosnövény termesztés új ÜHG-kibocsátási értékeit
2023-ban kérte fel az Európai Bizottság a tagállamokat, hogy nyújtsanak…
Tovább olvasom >Elismerték a gabona és olajosnövény termesztés új ÜHG-kibocsátási értékeit
2023-ban kérte fel az Európai Bizottság a tagállamokat, hogy nyújtsanak…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >