Elemzők: alapvetően az üzemanyagfogyasztás vetette vissza a kiskereskedelmi forgalmat

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közölte, hogy Szeptemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 1,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 2,0 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Augusztushoz mérve 1,0 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalmának szezonális és naptárhatástól megtisztított volumene.
Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában előrebocsátotta, hogy augusztus után a szeptemberben is negatív meglepetést okozott a kiskereskedelem teljesítménye. A gyenge adat mögött meghúzódhat a turizmus hiánya, valamint a koronavírus másodkörös piaci hatásai. Ahogyan azt előző havi kommentárjában az ING Bank szakértői már jelezték a munkaerőpiaci támogatások kifutása ősztől csökkentheti a rendelkezésre álló jövedelmet, ami tovább mérsékeli a kiskereskedelem bővülését.
Összességében a kiskereskedelmi forgalom alakulása egyre inkább egy W-jellegű kilábalásra utal, ahogyan a járvány második hulláma, az óvatossági megtakarítás növekedése és a fogyasztói bizalom csökkenése is komolyan kihat a fogyasztásra.
A járvány második hullámának megjelenése újra visszavetette az üzemanyag kiskereskedelmet, amiben az otthoni munkavégzés ismételt terjedése, illetve a belföldi turizmus mérséklődése is szerepet játszhatott.
A nagyképet tekintve az ING-nél úgy látják, hogy a harmadik negyedév minden idők legnagyobb negyedéves alapú gazdasági növekedését hozhatja. Ezt követően azonban nem lehet kizárni egy újabb gazdasági visszaesés lehetőségét.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy az utazások csökkenése miatt mérséklődő üzemanyag-forgalomnak volt a legnagyobb szerepe a kiskereskedelmi forgalom csökkenésében tavaly szeptemberhez viszonyítva. Enélkül minimális növekedést mutat a kiskereskedelmi forgalom. A korábbi évektől elmaradó dinamikát a háztartások elbizonytalanodása a vásárlóerő csökkenése indokolja. A visszaesés mértéke ugyanakkor továbbra sem jelentős, így a GDP alakulását sem elsősorban a fogyasztás mérséklődése befolyásolja, arra az exportnak és a beruházásoknak van jelentősebb hatása. A járvány második hullámára előre tekintve, a Századvég szakértői nem számítanak a tavaszihoz hasonló pánikvásárlásokra, így a kiskereskedelmi forgalom volumene a tavalyi szint közelében alakulhat év végéig és így a fogyasztás inkább mérsékelheti a gazdasági visszaesés ütemét.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is arra a következtetésre jutott, hogy az üzemanyagkereskedések forgalmának visszaesését döntően a jóval alacsonyabb tranzit forgalom, valamint a második hullám miatt a távmunka némileg növekvő szerepe okozhatja.
A következő hónapokban lassulhat a kiskereskedelmi forgalom javulása, így az egy évvel ezelőttihez képest stagnálást, minimális növekedést mutathat. A forgalom növekedést támogatja, hogy egyre többen térnek vissza a munkahelyekre, illetve a teljes foglalkoztatásba, mintegy 170 ezer egészségügyi dolgozó kapott fél millió forint jutalmat, emelkedett a pedagógusok, a szakiskolai oktatók, az egyészségügyi szakdolgozók bére, jövő év elején pedig érdemi béremelést kapnak az orvosok. Az elhalasztott fogyasztás is szerepet játszhat a kiskereskedelmi forgalom várható javulásában. Ezzel szemben a magasabb munkanélküliség, bércsökkentések, részmunkaidők és fizetés nélküli szabadságok, valamint az összeomló idegenforgalom hátráltatják a kilábalást, amire a járvány második hulláma kifejezett kockázatot jelent.
A Takarékbank elemzője szerint idén 0,7-1,2 százalékkal nőhet a kiskereskedelmi forgalom, jövőre pedig bázishatások miatt is 6 százalékhoz közeli növekedésre számítanak. A járványhelyzet előtti szint elérése a jövő év elején várható a kiskereskedelemben. (MTI)