Elemzők: a vártnál kevésbé csökkent a kiskereskedelmi forgalom tavaly

A várakozásoknál kevésbé csökkent tavaly a kiskereskedelmi forgalom az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik az idén az eladásoknak a tavalyinál kisebb, 1 százalék alatti mérséklődését várják. A nemzetgazdasági tárca közleményében azt emelte ki, hogy a magyar kiskereskedelem teljesítménye az eurózóna átlagánál és a régióbeli országoknál is kedvezőbb volt.

A Központi Statisztikai Hivatal hétfői közlése szerint tavaly decemberben 2,1, az év egészében 1,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene az egy évvel korábbihoz képest.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint a várakozásoknál kedvezőbben alakult a kiskereskedelmi forgalom decemberben, a novemberi 4,1 százalékról az év utolsó hónapjában 2,1 százalékra lassult az éves visszaesés, ami mutatja, hogy az év végi ünnepek miatt megélénkült a forgalom.

A vásárlói szokások átrendeződését jelzi, hogy a csomagküldő és internetes kiskereskedelemben jelentős, 33,0 százalékos volt a növekedés, ugyanakkor ennek súlya még csekély a teljes kiskereskedelemben – mutatott rá az elemző.

A legjelentősebb súlya az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemnek van, ahol a forgalom volumene 2,7 százalékkal csökkent decemberben az előző évhez képest, és ez befolyásolta erőteljesen az adatokat. Az elemző kiemelte az üzemanyagtöltő állomások forgalmának decemberi 1,4 százalékos mérséklődését is.
Árokszállási Zoltán az idén sem számít növekedésre – a rezsicsökkentés ellenére sem -, de úgy vélte, a tavalyinál szerényebb, 1 százalék alatti lehet a visszaesés a kiskereskedelmi forgalomban.

Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője ugyancsak azt emelte ki, hogy a várakozásoknál lényegesen kedvezőbben alakult a kiskereskedelmi forgalom decemberben.
Hozzátette: a bérek és nyugdíjak várható idei reálnövekedése miatt a forgalom alacsony szinten való stabilizálódására számítanak, ami az év második felében bázishatások miatt akár kisebb növekedést is mutathat. A stabilizálódást a január-februárban megugró fogyasztói bizalom is előrevetíti, ami azonban még nem elégséges ahhoz, hogy érdemi fordulat kezdődjön az idén – mondta. Suppan Gergely szerint 2013-ban összességében 0,5 százalék körüli mértékben csökkenhet a kiskereskedelmi forgalom.

Megjegyezte, hogy a továbbra is igen gyenge belső kereslet dezinflációs hatásai miatt a kamatcsökkentési ciklus folytatására számít.

Az eurózóna átlagánál és a régióbeli országoknál is kedvezőbb lett a kiskereskedelmi teljesítmény, 2012-ben az előző évhez képest csupán 0,7 százalékkal csökkent az élelmiszer és élelmiszer jellegű termékek értékesítése a kedvezőtlen globális gazdasági klímában – reagált a nemzetgazdasági tárca a KSH adatközlésére.

Az Eurostat eddig rendelkezésre álló adatai alapján az unió 13 országában csökkent, 9-ben nőtt a kiskereskedelmi forgalom decemberben. Az eurózónában 3,4 százalék volt a visszaesés, míg az EU 27 átlagára vetítve 2 százalék. Magyarországnál rosszabb teljesítményt nyújtott a régióból Szlovénia (-7,5 százalék), Bulgária (-5,5 százalék), Szlovákia (-4,0 százalék), valamint Románia (-3,3 százalék) – emeli ki az NGM, hozzátéve, hogy csak a lengyel adat (-0,7 százalék) volt jobb a magyarnál.

A tárca közleménye szerint a negatív kiskereskedelmi statisztikákat továbbra is elsősorban a külpiaci események, valamint a hazai magas eladósodottság leépítése és a lakosság óvatossága magyarázza. A GKI fogyasztói bizalmi indexe ugyanakkor 2012 novemberétől folyamatosan javul, 2013 januárjában pedig másfél éves csúcspontjára ugrott a fogyasztói bizalom, amely némi optimizmusra adhat okot a jövőt illetően – teszik hozzá.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) arra számít, hogy 2013-ban sem tud növekedni a kereskedelmi fogyasztás, az első félévben pedig a piac kisebb mértékű zsugorodása sem zárható ki.
Az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelik, hogy a kereskedelem mérlegét egyes folyamatok felfelé, mások lefelé húzzák: a minimálbér emelés a legkisebb keresetűek számára kedvező, az adójóváírás kivezetésének lezárása pedig az alacsonyabb helyzetűek jövedelmi helyzetét már nem rontja tovább, a rezsicsökkentés átcsoportosítható pénzforrást jelent, 100 milliárd forint nagyságrendben, az élelmiszereknél az inflációs nyomás gyengülése várható. Ugyanakkor a gazdaság teljesítménye előreláthatóan fékezi a vásárlóerő bővülését, a különböző adó-, közterhek áthárítása pedig továbbra is költségnövekedést jelent a háztartások gazdálkodásában. (MTI)