Elemzők: a vártnak megfelelően lassított a gazdaság

Megfelelt a várakozásoknak a gazdasági növekedés harmadik negyedévi lassulása az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik az év egészére valamivel 3 százalék alatti növekedéssel számolnak.

A KSH pénteken kiadott első becslése szerint a harmadik negyedévben Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva az első negyedévi 3,5 és a második negyedévi 2,7 százalék után.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzőjének MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint az adat kissé elmarad a 2,5 százalékos várakozásuktól. Mivel első becslésről van szó, ezért nem lehet részletesen látni, mi hajtotta előre, és mi fogta vissza a gazdaságot. Azzal számolni lehetett ugyanakkor, hogy a szolgáltató szektorok jól szerepelnek, a mezőgazdaság és az építőipar azonban gyengébben teljesíthetett – írta.

Az elemző szerint a 2,3 százalékos növekedés miatt kétséges, hogy 2015-ben elérhető-e a 3 százalékos növekedés. Németh Dávid szerint az utolsó negyedévben javulhat a helyzet, a harmadik negyedévesnél nagyobb növekedés várható, 2015-ben pedig 2,5-3 százalék lehet a növekedés.
Kitért arra, hogy több európai és régiós országban gyorsulás vagy stagnálás volt a harmadik negyedévben, és például Románia, Szlovákia valamint Csehország gazdasága is ” jóval tempósabban bővült” a magyarnál.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzői MTI-hez eljuttatott kommentárjukban kifejtették: elmaradt a várakozásoktól a harmadik negyedéves GDP-adat. Vélhetően folytatódott a beruházások csökkenése, vagyis a tavalyi évhez képest kevesebb beruházás indult a magyar gazdaságban, ami érdemben visszafoghatta a növekedés mértékét.

Az Erste elemzői kitértek arra is, hogy régiós összehasonlításban nemcsak leszorult a dobogóról Magyarország, hanem sereghajtóvá vált, hiszen Szlovákia és Románia gazdasága 3,6-3,6 százalékkal, Csehországé pedig 4,3 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben. Az eurózóna fejlett gazdaságainak növekedési ütemét viszont továbbra is meghaladta a magyar, de a különbség csökkent. Így a nyugat-európai országokhoz való felzárkózás üteme érdemben lassult – hívja fel a figyelmet Barczel Vivien és Ürmössy Gergely.

Az elemzők továbbra is fenntartják 2,8 százalékos növekedési várakozásukat 2015-re és a 2,4 százalékos előrejelzésüket 2016-ra, azonban látnak lefelé mutató kockázatokat. Ha a negyedik negyedév is negatív meglepetést hoz, akkor a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa jövőre úgy dönthet, hogy újra kamatcsökkentő ciklusba kezd annak érdekében, hogy támogassa a GDP növekedést – vélekednek.

A CIB Bank elemzői kommentárja szerint az első két negyedévhez képest a vártnak megfelelően folytatódott a fokozatos lassulás, az eredmény kissé elmarad a 2,5 százalékos piaci várakozástól. Ugyanakkor a negyedéves növekedési ütem nem változott. Várakozásuk szerint az éves átlagos GDP-növekedés 2,7-2,8 százalék közelében lehet a tavalyi 3,7 százalék után, amit 2016-ban további lassulás követhet – írták. A növekedés fő motorja az elmúlt negyedévben is az autóipari export volt, de jelentős volt a kereskedelem és a vendéglátás hozzájárulása is.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette: a harmadik negyedévi lassulás után, részben bázishatások miatt, újra gyorsulhat a növekedés az utolsó negyedévben és közelebb kerülhet a 3 százalékos ütemhez. Az idei növekedési előrejelzésüket a beérkező részletes adatok függvényében 3,1 százalékról kismértékben 3 százalék alá módosíthatják – jelezte.

Az elemző szerint a termelési oldalon az előző negyedévekhez hasonlóan nagy visszaesést mutatott a mezőgazdaság kibocsátása, visszaesett az építőipari termelés, míg lassult az ipari termelés növekedése. A szolgáltatások területén továbbra is kedvező teljesítményt nyújthatott a kiskereskedelem, vendéglátás, szálláshely szolgáltatás, infokommunikáció, szállítás, míg a menekültválság miatt gyorsulhatott a közigazgatás-védelem ágazat növekedésének üteme. A felhasználások területén a nettó export hozzájárulása kisebb mértékű lehetett az import megugrása miatt, ami azonban a belső kereslet, a fogyasztás és a beruházások élénkülésére utal – vélekedett.
Suppan Gergely közölte, jövőre a 2007-2014-es EU források kifutása miatt továbbra is 2,5 százalékos növekedést várnak, a beruházások várt visszaesését a fogyasztás élénkülése ellensúlyozhatja.
A magyarországi növekedés elmarad a 4,3 százalékos cseh, a 3,6 százalékos román és szlovák, valamint a várhatóan 3 százalék feletti lengyel növekedéstől, azonban az európai és euró-övezeti átlaghoz, valamint a fejlettebb európai országokhoz képest folytatódik a felzárkózás – írta. (MTI)