Elemzők: a tavalyi GDP-növekedés felülmúlta a várakozásokat

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt első becslése szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2021-ben 7,1 százalékkal növekedett az előző évihez viszonyítva, 2019-hez mérten 2,1 százalékkal nőtt. A negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,2 százalékkal, az előző negyedévhez képest 2,1 százalékkal emelkedett a gazdaság teljesítménye.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzőjének rendkívül pozitív meglepetést okozott a KSH negyedik negyedévre vonatkozó GDP adata. Szerinte a növekedés mögött a tovább élénkülő fogyasztás és emellett vélhetően még a beruházás húzódott meg.

Eközben pedig a talán némileg jobb ipari export teljesítmény mérsékelhette a nettó export gazdasági növekedést visszafogó erejét.
A vártnál erősebb negyedik negyedéves teljesítmény egyben azt is jelenti, hogy az úgynevezett áthúzódó hatás is jóval erősebb. Vagyis pusztán a jó évzárásból fakadóan az eddig piaci konszenzushoz képest nagyjából 0,8 százalékponttal dinamikusabb gazdasági növekedésre lehet számítani az idei évben. Egyáltalán nem zárható ki, hogy a növekedés az idei év folyamán is megközelíti vagy akár meg is haladja a 6 százalékot. A meglepően erős GDP adat és a januári inflációs sokk együttese a korábban vártnál is tovább tartó kamatemelésekre ösztönözheti a jegybankot. Egyre reálisabbnak tűnik, hogy idén mind a gazdaság bővülése, mind az infláció 6 százalék felett alakulhat és végül a jegybanki alapkamat is 6 százalék körül tetőzhet – vélte.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője felfigyelt arra is, hogy a KSH módosította a korábban közölt adatokat, a 2021 negyedéveire vonatkozó előző negyedévhez mért növekedési mutatókat 0,2-0,3 százalékponttal megemelték, így az éves átlagos GDP-eredmény 0,5 százalékponttal magasabb lett, mintha nem történt volna módosítás.

A havi statisztikák alapján egyrészt látható volt, hogy az építőipar és az ipar pozitívan járult hozzá az utolsó negyedévi növekedéshez. Emellett a kiskereskedelmi adatok, illetve a feszes munkaerőpiac alapján számítani lehetett arra is, hogy a szolgáltatások nagyban hozzájárultak a negyedik negyedéves bővüléshez – vélekedett az elemző.

A K&H szakembere közölte, a mostani kilátások szerint 2022-ben 5 százalék körüli lehet a növekedés. Számos kockázattal kell azonban számolni szerinte. Például azzal, hogy mikor áll helyre a rend a nemzetközi ellátási láncokban, milyen ütemben normalizálódnak a magas energia- és nyersanyagárak, valamint az infláció, ezek ugyanis visszafoghatják a növekedést. Szintén kockázatot jelent – főként a 2023-as növekedésre -, hogy mind a fiskális, mind a monetáris politikában szigorításra lesz szükség – tette hozzá.

Suppan Gergely a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank vezető elemzője úgy látja a növekedéshez – a mezőgazdaság kivételével – minden szektor hozzájárult. Tavaly a chip és más alkatrészek hiánya miatt akadozó járműgyártás mintegy 1,0 százalékponttal foghatta vissza a növekedést. A felhasználási oldalon élénkülhetett a fogyasztás, míg továbbra is kiemelkedően teljesíthettek a beruházások, a külkereskedelem egyenlege pedig már kevésbé húzta vissza a növekedést.

Az idei év elején a jelentős lakossági transzferek, valamint a 20 százalékkal növekvő minimálbér, és a 25 év alatti munkavállalók szja kedvezménye adhat érdemi lökést a növekedésnek a fogyasztáson keresztül, a második félévben pedig az alapanyag- és chiphiány várt enyhülése, új ipari kapacitások üzembe helyezése, valamint az idegenforgalom további helyreállása tarthatja magasan a növekedést. Így a Takarékbank 6 százalékról 6,3 százalékra emelheti az idei növekedési várakozását, azonban a módosítással megvárják a részletes adatokat is.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a harmadik negyedév gyengébb teljesítménye átmenetinek bizonyult, az év végére ismét nagyobb fordulatra kapcsolt a gazdaság.
Az előzetes GDP-adat megerősíti azt a várakozást, hogy az idei gazdasági növekedés meghaladhatja az 5 százalékot. Ebben szintén nagy szerepe lesz a fogyasztásnak, amelyet a februári transzferek és a magas inflációnál is jobban emelkedő bérek hajtanak.

Szintén növekedés várható a beruházásokban, itt az állami beruházások egy részének elhalasztása miatt egyre inkább a versenyszféra beruházásain lesz a hangsúly. A nettó export alakulását már nehezebb megjósolni, hiszen az erőteljes belső kereslet rontja az egyenleget, míg az ipari termelés bővülése és a turizmus feléledése érdemben javíthatják azt. Az idei növekedés szempontjából a növekvő infláció mellett a járműgyártás teljesítményének alakulása jelent kockázatot: a chiphiány elhúzódása lassíthatja, míg gyorsabb megoldódása segítheti a gazdaság bővülését – vélekedett Regős Gábor.

Nagy János, az Erste Bank elemzője megállapította, hogy az egész régióra jellemző jelenség volt a pozitív meglepetést okozó GDP-adat.
A termelési oldalon az építőipar és a szolgáltatások széles köre feltehetően a húzóágazatok közé tartozott. Az erőteljes belső kereslet és a visszafogottan teljesítő feldolgozóipar – főként járműipar – eredőjeként a nettó export ismét bővülést fékező tényező lehetett a negyedik negyedévben.
Előretekintve az idei év elején visszafogottan alakul a konjunktúra. A külső kereslet meglehetősen mérsékelt, ezért az ipar valódi, tartós magára találása még várat magára. Az év második felében a termelésbe álló új kapacitások és a külső környezet javulása már érdemi hatással bírhat. Kockázatot jelent viszont a megemelkedett inflációs szintekkel párhuzamosan magas kamatok fennmaradása – vélekedett az Erste elemzője.

egr \ gkv