Elemzők: a kiskereskedelmi forgalom egész évben a GDP-növekedés fontos húzóereje marad

Alapvetően a bérkiáramlásnak köszönhetően egész évben folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom élénk növekedése, amivel a gazdasági növekedés fontos tényezője marad az MTI-nek nyilatkozó elemzők várakozása szerint.

A Központi Statisztikai Hivatal szerdán kiadott jelentése szerint áprilisban a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 8,5 százalékkal, a naptárhatástól megtisztítva – főként a húsvéthatás miatt – 7,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az adat jelentős élénkülést mutat, mivel márciusban 4,9 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma az egy évvel korábbihoz mérve, naptárhatástól megtisztítva – főként a húsvéthatás miatt – 5,9 százalékos volt a növekedés.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének várakozásai szerint idén a reálbérek növekedése elérheti a 6,5 százalékot, így folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése. Ennek mértéke 5,7 százalékra lassulhat a tavalyi 6,5 százalékos forgalombővülés után. A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma és a családvédelmi akcióterv. A minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás, valamint a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti – tette hozzá.
A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani – jegyezte meg a Takarékbank elemzője.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában a dinamikus béremelkedéssel, és jóval kisebb mértékben a gazdaság fehéredésével magyarázza a kiskereskedelmi forgalom továbbra is kiemelkedő bővülését. A rendelkezésre álló jövedelem emelkedését és így az életkörülmények javulását mutatja az is, hogy a használt cikkeket kínáló boltok forgalma stagnált, tehát az értékesítésben nő az új termékek szerepe.
Regős Gábor várakozásai szerint a fogyasztás emelkedése az év egészében jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedéséhez. A kiskereskedelmi forgalom növekedése a költségvetés szempontjából is kedvező, hiszen az áfa-bevételek nőnek, ami elősegíti a hiánycél tartását, illetve a gazdaságvédelmi akcióterv költségeinek fedezését.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy az áprilisi adatok kifejezetten erős kezdetet sugallnak – legalábbis a második negyedéves fogyasztás-bővülésre nézve. A lakossági fogyasztás tehát várhatóan az elkövetkező negyedévekben is a gazdasági növekedés fontos hajtóereje marad. Az okok változatlanok: a feszes munkaerőpiac, a továbbra is emelkedő bérek, a fogyasztói bizalom magas szintje, illetve az élénk banki hitelezés. Mindezek eredményeképpen azonban a maginflációs mutató is relatíve magas szinten maradhat, s emellett az import is gyorsulhat az elkövetkező negyedévekben. Az Erste Bank elemzőinek várakozása szerint így 4,5 százalékkal bővülhet idén a magyar gazdaság.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megállapította: a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme ismételten gyorsulni tudott, sőt messze a várakozások feletti teljesítményt mutatott a szektor. Az év eleje óta tartó trendszerű gyorsulás azt sejteti, hogy a második negyedévben is kedvező fogyasztási adatok várhatók.
Közölte, egyértelműen látszik, hogy az elmúlt hónapok ingadozása az élelmiszer-kiskereskedelemnek tudható be. A gyenge március után egy nagyon erős áprilisi adat következett, még a naptárhatástól megtisztított adat is jelentős ingadozásokat mutat a húsvéti ünnepek hatására. Virovácz Péter szerint meglehetős csalódást keltett a nem élelmiszer-kiskereskedelem a maga 6,6 százalékos növekedésével, ami az elmúlt évek egyik legalacsonyabb üteme. Itt szezonális hatások játszhattak közre. Az üzemanyag-értékesítés növekedési üteme vélhetően a jelentős áremelkedés következtében lassult le.
Összességében a javuló munkaerőpiac egyre inkább élénkíti a kiskereskedelmi szektort, így 2019 egészében – amennyiben kitart a jó teljesítmény – még a tavalyinál is magasabb, 7 százalék körüli átlagos éves növekedés várható.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője megállapította: az élelmiszer-forgalom jelentős gyorsulása várható volt a húsvéthatás miatt. A nem élelmiszerek forgalma áprilisban is lendületes növekedést mutatott, a vegyes jellegű iparcikkek, a bútorok, műszaki cikkek forgalma régóta stabilan növekszik, rendszeresen kiugró bővülést ér el az internetes és csomagküldő forgalom.
A kiskereskedelmi növekedésnek a lakossági fogyasztás, a bérek emelkedése, és a fogyasztási hitelek adnak támaszt. Németh Dávid szerint a mostani kilátások szerint a forgalom az idén összességében 5,5 százalékkal haladhatja meg a tavalyit. (MTI)