Elemzők: a kiskereskedelmi adatok biztatóak az első negyedéves GDP szempontjából

A kiskereskedelmi forgalom növekedésének a húsvéthatásnak betudható márciusi lassulása ellenére az első negyedév mutatója élénkülést jelez a tavalyi év utolsó negyedéhez mérve, ami biztató előjel a jövő szerdán megjelenő GDP-statisztika előtt – így kommentálták a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők.

A KSH jelentése szerint márciusban 4,9 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma az egy évvel korábbihoz mérve, naptárhatástól megtisztítva – főként a húsvéthatás miatt – 5,9 százalékos volt a növekedés. Az első negyedévben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 6,5 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakáét.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte: a kiskereskedelmi forgalom márciusi növekedése markánsan lelassult a februárihoz képest és jelentősen elmaradt a várakozásoktól. Aggodalomra azonban egyáltalán nincs ok, mivel az első negyedévben meglepően jól, nagyjából a tavalyi utolsó negyedévnek megfelelően teljesített a szektor, amivel a GDP növekedésében betöltött szerepe nem változott. Ez mindenképpen kedvező előjel a jövő heti GDP adatközlés előtt. (A tavaly negyedik negyedévi 5,1 százalékos GDP-növekedéshez a háztartások vásárolt fogyasztása 2,4 százalékkal járult hozá.)
A márciusi meglepetést az élelmiszerkereskedelem mindössze 1,0 százalékos növekedése okozta, még a húsvéthatással kiigazítva is. A gyengébb márciust várhatóan egy jóval erőteljesebb április követ (ismételten a húsvéthatás miatt), és 2019 egészében a kiskereskedelmi forgalom növekedése megközelíti majd a tavalyi ütemet, 5-6 százalék lehet.
Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője megjegyezte: márciusban enyhe lassulás jellemezte a kiskereskedelmet a februári kiugróan magas 8,4 százalékos értékhez képest, a növekedés azonban még mindig stabilnak tekinthető. A január-márciusi adatok alátámasztják, hogy a belső fogyasztás továbbra is a GDP bővülésének hajtóereje maradhat. Az emelkedő bérek, a fogyasztói bizalom és a feszes munkaerőpiac a jövőben is támogatják a belső keresletet. A stabil belső kereslet magával vonhatja a maginfláció további emelkedését, ami már érzékelhető gyorsulást hozott a legutóbbi inflációs statisztikákban. Az erős fogyasztási számok és a belső ipari folyamatok külső dekonjunktúrának látszólag ellentmondó stabil exportteljesítménye együttesen pedig azt eredményezheti, hogy az első negyedéves GDP-növekedés is magas maradhat. Az elemző úgy becsülte, hogy összességében 5,0 százalék közelében lehetett a GDP növekedési üteme az idei első negyedévben is.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint a forgalom márciusi lassulását teljes egészében az indokolta, hogy a húsvét tavaly márciusra, idén pedig áprilisra esett. A húsvéthatás miatt áprilisban várható élénkülés.
Az idei első negyedévben a forgalom növekedése élénkült a tavalyi utolsó negyedéves 5,1 százalékhoz képest, ami hozzájárulhatott a GDP növekedésének gyorsulásához is, így az első negyedévben a GDP növekedése szerinte meghaladhatta az 5 százalékot.
A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, a vendéglátás, a belföldi turizmus, a szabadidő, a szórakozás, valamint az egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is elmondta, hogy a forgalom márciusi lassulása az élelmiszerkereslet visszafogott növekedésével magyarázható, hogy tavaly nagypéntek március végére esett, az idén pedig áprilisban volt a húsvét. Így ebben az évben az áprilisi élelmiszerforgalom magasabb lehet a tavalyinál.
A kiskereskedelmi növekedés elsősorban a reálbérek emelkedésével, a fogyasztási hitelek iránti erős kereslettel magyarázható. Ebben az évben a mostani kilátások szerint 5-5,5 százalék körül lehet a forgalom növekedése, amiben a tartós fogyasztási cikkeké lesz a főszerep. (MTI)