Elemzők: a tavaly év végi növekedésénél is nagyobb lehet az idei

Elemzők a tavaly év végét is meghaladó kiskereskedelmi forgalombővülésre számítanak idén

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint tavaly decemberben naptárhatástól megtisztítva 6,2 százalékkal, a nyers adat szerint 6,7 százalékkal, az év egészében – a nyers és a kiigazított adat szerint egyaránt – 3,5 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi üzletek forgalma. Decemberben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 11,5 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakihoz viszonyítva.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzőjének komoly pozitív meglepetést hozott a kiskereskedelem decemberi teljesítménye a novemberi csökkenés után. Hozzátette, hogy a meglepetést egyértelműen az üzemanyagok értékesítése szolgáltatta. Bár a csökkenő üzemanyagár rögzítése előre vetítette a forgalom növekedését, az ING Bank szakértője arra számított, hogy jóval gyengébb lesz a visszapattanás.

A nem élelmiszer-kiskereskedelemben a fogyasztók decemberre halasztották a vásárlásokat a meglepően gyenge november után, amikor elmaradtak a várt nagy leárazások. A forgalom növekedéséhez az elemző szerint az is hozzájárulhatott, hogy a novemberi béradatok is jelentős keresetnövekedést mutattak, ami nemcsak a rendszeres, de az egyszeri kifizetések megugrását is jelezte.

Novemberről decemberre tevődött tehát át a bevásárlási láz a magasabb keresetektől fűtve, továbbá a koronavírus újabb hullámának a vártnál mérsékeltebb negatív hatása is segítette a kiskereskedelmet az év végén – összegezte Virovácz Péter. Mint hozzáfűzte, ez egyben azt is jelenti, hogy a negyedik negyedéves GDP-növekedés is jobb lehet az eddigi piaci konszenzusnál és akár 6 százalék feletti éves növekedést is mutathat.

A pozitív meglepetésben jelentős szerepet játszott, hogy a KSH ismét jelentős revíziót hajtott végre a korábbi adatokon – emelte ki Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Megállapította: decemberben a kiskereskedelmi forgalom végre meghaladta a járvány előtti csúcsát. Az elmúlt hónapok adatai rámutatnak, hogy a megnövekedett infláció elodázhatja a növekedést – jegyezte meg. Ugyanakkor a bővülést az üzemanyag-kereskedelem alacsony bázisa is segíti, amelynek hatása még májusig eltart. Az áremelkedésből fakadó negatív hatást ellensúlyozhatja egyrészt az erőteljes bérnövekedés, másrészt a következő hónapokra előirányzott, nagy volumenű kormányzati transzfercsomag is – mutatott rá az Erste szakértője. Kérdés, hogy ezt milyen arányban fordítják a háztartások fogyasztásra és megtakarításra. Mindent egybevetve az idei évben is dinamikus bővülést várható a belkereskedelemtől, amely főként az év első felében lehet a konjunktúra motorja – állapította meg.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének várakozásait is meghaladta a decemberi adat. A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása, valamint a dinamikus a bérnövekedés, amelynek hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja – közölte.

Idén a tavalyi év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára tervezett féléves bónusz -, amelyekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem kerülhet a háztartásokhoz -, valamint a közel 20 százalékos minimálbér és bérminimum emelés hatására kétszámjegyű, 11 százalékhoz közeli növekedésre számít a Takarékbank szakértője a kiskereskedelmi forgalomban.

A vásárlásokat ugyanakkor hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjárművek és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében – tette hozzá Suppan Gergely.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint viszont a várakozásoknak megfelelő volt a kiskereskedelmi forgalom decemberi jelentős növekedése. Elsősorban a magas foglalkoztatás és a javuló jövedelmi helyzet, valamint a nyugdíjasoknak novemberben kifizetett juttatások eredményezték a forgalom növekedését. A decemberben is magas infláció a jelek szerint nem fogta vissza érdemben a forgalmat – jegyezte meg.

Fontos tényezőként emelte ki azt is, hogy a tavalyi karácsonyt nem jellemezték az előző évihez hasonló, szigorú korlátozások, így a háztartások többet költöttek, például ajándékra. Számottevően emelkedett az üzemanyag-forgalom is, amit részben a szálláshelyek nyitvatartása, részben a rokonlátogatások magyaráznak, de szerepe lehetett benne a nagyobb átmenő forgalomnak is.

A friss adatok alapján a negyedik negyedévben a fogyasztás érdemben hozzájárulhatott a gazdasági növekedéshez. Ez a pozitív hozzájárulás vélhetően az idei első negyedévben is fennmarad egyrészt a kormányzati transzferek, másrészt a bérnövekedések miatt, ám ezt az infláció részben erodálja. A magas fogyasztás nyomán azonban romlik a folyó fizetési mérleg egyenlege, amelyen a fontos exportágazatok (például turizmus, járműipar) újraéledése segíthetne – jegyezte meg Regős Gábor. (MTI)