Elemzők: a kiskereskedelem nem támogatja az első negyedévi gazdasági növekedést

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentése szerint februárban a nyers adat szerint 5,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest. Januárhoz viszonyítva 1,2 százalékkal mérséklődött a kiskereskedelem forgalmának szezonális és naptárhatástól megtisztított volumene.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában leszögezte: a magyarországi kiskereskedelem továbbra is trendszerű lejtmenetben van. A változás mögött ugyanakkor csak részben jelentkezik a bázishatás, mivel az előző hónaphoz képest is csökkent az üzletek forgalma annak ellenére, hogy februárban még nem lépett életbe a szigorúbb járványügyi szabályozás.

A márciusi járványügyi korlátozások vélhetően tovább ronthatták a szektor teljesítményét. Vagyis az első két hónapban látott 3,9 százalékos éves visszaesés csak még rosszabb lesz márciussal, így vélhetően az első negyedévben a fogyasztás jelentős mértékben visszafogja majd a GDP-t. Szinte borítékolható, hogy az előző negyedévhez képest az első negyedévben újból zsugorodik a GDP – prognosztizálta.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a járvány újabb hulláma által kiváltott óvatossággal, a kissé romló munkaerőpiaccal, valamint a pánikvásárlás okozta egy évvel ezelőtti magas bázis hatásával magyarázta, hogy csökkent a kiskereskedelmi forgalom februárban.

Márciusban a nem létfontosságú üzletek korlátozása miatt további visszaesés, majd áprilisban az üzletek újranyitása miatt ismét felpattanás várható, vélekedett. Hozzátette, hogy a bázishatás miatt az áprilisi növekedés kiemelkedő lehet.

Véleménye szerint a járványhelyzet előtti szint elérése a nyári hónapokban várható a kiskereskedelemben. A külföldiek visszatérése később még jelentős lendületet adhat.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is kedvezőtlennek tartja a kiskereskedelmi adatot, mivel az éves visszaesést magyarázza ugyan a bázisidőszak pánikfelvásárlásokkal felhúzott magas adata, azonban az előző hónaphoz képest is visszaesés következett be. Ezt az elhúzódó korlátozások és az ehhez kapcsolódó állásvesztések is okozhatták, de hozzájárul a vírustól való félelem és a harmadik hullám felfutása miatti több otthontartózkodás, így alacsonyabb üzemanyagforgalom is.

A március korlátozások tovább csökkenthették a kiskereskedelmi forgalmat, illetve a bázisidőszaki adat is kiemelkedően magas volt, így az első negyedévben a fogyasztás vélhetően érdemben visszahúzza a gazdaság teljesítményét. Ahhoz, hogy a fogyasztás ismét a növekedés motorjává válhasson, a korlátozások feloldására és a jövedelmi helyzet javulására van szükség – állapította meg Regős Gábor. (MTI)