Elemzők: a kiskereskedelem nem támogatja az első negyedévi gazdasági növekedést
A kiskereskedelem trendszerű lejtmenetben van és a márciusi járványügyi korlátozásokat is figyelembe véve várhatóan negatívan járul hozzá a GDP első negyedévi alakulásához – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH februári adatait.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentése szerint februárban a nyers adat szerint 5,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest. Januárhoz viszonyítva 1,2 százalékkal mérséklődött a kiskereskedelem forgalmának szezonális és naptárhatástól megtisztított volumene.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában leszögezte: a magyarországi kiskereskedelem továbbra is trendszerű lejtmenetben van. A változás mögött ugyanakkor csak részben jelentkezik a bázishatás, mivel az előző hónaphoz képest is csökkent az üzletek forgalma annak ellenére, hogy februárban még nem lépett életbe a szigorúbb járványügyi szabályozás.
A márciusi járványügyi korlátozások vélhetően tovább ronthatták a szektor teljesítményét. Vagyis az első két hónapban látott 3,9 százalékos éves visszaesés csak még rosszabb lesz márciussal, így vélhetően az első negyedévben a fogyasztás jelentős mértékben visszafogja majd a GDP-t. Szinte borítékolható, hogy az előző negyedévhez képest az első negyedévben újból zsugorodik a GDP – prognosztizálta.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a járvány újabb hulláma által kiváltott óvatossággal, a kissé romló munkaerőpiaccal, valamint a pánikvásárlás okozta egy évvel ezelőtti magas bázis hatásával magyarázta, hogy csökkent a kiskereskedelmi forgalom februárban.
Márciusban a nem létfontosságú üzletek korlátozása miatt további visszaesés, majd áprilisban az üzletek újranyitása miatt ismét felpattanás várható, vélekedett. Hozzátette, hogy a bázishatás miatt az áprilisi növekedés kiemelkedő lehet.
Véleménye szerint a járványhelyzet előtti szint elérése a nyári hónapokban várható a kiskereskedelemben. A külföldiek visszatérése később még jelentős lendületet adhat.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is kedvezőtlennek tartja a kiskereskedelmi adatot, mivel az éves visszaesést magyarázza ugyan a bázisidőszak pánikfelvásárlásokkal felhúzott magas adata, azonban az előző hónaphoz képest is visszaesés következett be. Ezt az elhúzódó korlátozások és az ehhez kapcsolódó állásvesztések is okozhatták, de hozzájárul a vírustól való félelem és a harmadik hullám felfutása miatti több otthontartózkodás, így alacsonyabb üzemanyagforgalom is.
A március korlátozások tovább csökkenthették a kiskereskedelmi forgalmat, illetve a bázisidőszaki adat is kiemelkedően magas volt, így az első negyedévben a fogyasztás vélhetően érdemben visszahúzza a gazdaság teljesítményét. Ahhoz, hogy a fogyasztás ismét a növekedés motorjává válhasson, a korlátozások feloldására és a jövedelmi helyzet javulására van szükség – állapította meg Regős Gábor. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
KSH: januárban az ipari termelés 3,9 százalékkal mérséklődött
2025 januárjában az ipari termelés volumene 3,9 százalékkal elmaradt az…
Tovább olvasom >Emelkedett az import saláták ára
A KSH adatai szerint Magyarország fejessaláta-behozatala 4 százalékkal (1,05 ezer…
Tovább olvasom >KSH: februárban a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat
2025. februárban a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >