A keresetek emelkedése elmaradt a várakozásoktól

A keresetek emelkedésének üteme márciusban némileg elmaradt az elemzők várakozásától, aminek egyik oka a bázishatás lehet, az hogy a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelkedésének mértéke alacsonyabb a tavalyinál; összességében azonban az első negyedévi adatok kedvező munkaerőpiaci helyzetről árulkodnak – derül ki a KSH szerdai adatismertetése után az MTI-hez eljuttatott elemzői kommentárokból.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint a márciusi 11,3 százalékos növekedéssel együtt 12,4 százalékkal nőttek a keresetek az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. A márciusban és az első negyedévben egyaránt 2,0 százalékos inflációval számolva a reálkereset emelkedése 9,1, illetve 10,2 százalékos volt éves összehasonlításban.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megállapította, hogy a 11,3 százalékos márciusi keresetemelkedés elmaradt mind a 11,7 százalékos piaci várakozástól, mind pedig az első két hónap növekedési ütemétől. Míg a közszféra hozta, sőt túl is teljesítette a várt dinamikát – különös tekintettel a majdnem ötszörösére növekedő bónuszkifizetésekre -, addig a versenyszféra teljes bérstruktúrája alkalmazkodott az év eleji minimálbér és bérminimum emelésekhez, ami jelentősen kisebb mértékű, mint 2017-ben volt.
A munkaerő iránti kereslet tendenciája továbbra is optimizmust sugall – tette hozzá Virovácz Péter. Az elsődleges munkaerőpiacon egy év alatt 124 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, mindeközben a közfoglalkoztatottaké 17 ezerrel csökkent.
Összességében az idei első negyedév kedvező munkaerőpiaci helyzetről árulkodik, dinamikusan emelkedő bértömeggel – összegezte az elemző, és előrejelzése szerint az év hátralevő részében, a munkaerőhiány és az előirányzott állami béremelések nyomán, idén is elérhető a reálbérek kétszámjegyű éves átlagos növekedési üteme.
Horváth András, a Takarékbank elemzője a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiányát, a közszféra életpálya fejlesztéseit és a bérminimum emeléseinek hatását emelte ki a keresetek növekedését mozgató legfontosabb tényezők közül. A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 9,5 százalékos volt az előző havi 10,5 százalék után. A közszféra bérei kiugró növekedésében jelentős szerepet játszanak az EU-pénzekhez kapcsolódó bónuszkifizetések – emelte ki elemzésében.
2018-ban 10,5 százalék körüli bérnövekedést várnak a Takarékbank elemzői. Idén a várt 2,6 százalékos éves infláció mellett ez 7,5 százalék feletti reálbér növekedést jelent. A bérnövekedésre felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban további gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a képzett munkaerőért folytatott összeurópai versenyben – tette hozzá Horváth András.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője a márciusi kisebb lassulás ellenére továbbra is erősnek ítélete béradatokat. A gyors bérkiáramlás mögött egyrészt adminisztratív hatások állnak, mint a minimálbér és a garantált bérminimum tovább emelkedése, másrészt fontos felhajtóerő a továbbra is a feszes munkapiaci helyzet. Az alacsony munkanélküliség, illetve a több szektorban mutatkozó munkaerőhiány is egyértelműen magas bérnövekedési ütemet sugall az elkövetkező hónapokra. Az Erste várakozása szerint az idei évben a bruttó bérek további 9-10 százalékkal nőhetnek a 2017-es 12,9 százalék után.
Kifejtette, a bérek emelkedése, a növekvő olajár, és az esetleg gyengébb szinten stabilizálódó forintárfolyam növeli az inflációs kockázatokat, az következő hónapokban az infláció egyre közelebb kerülhet a jegybanki célhoz, de az év vége előtt várhatóan nem éri el tartósan a 3 százalékos jegybanki célt. A reálbérek tovább emelkednek, ami a magas fogyasztói bizalommal párosulva támogatja, hogy a lakossági fogyasztás idén is a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje legyen – közölte. (MTI)