Elemzők: a háztartások alkalmazkodását jelzik a kiskereskedelmi adatok
A kiskereskedelem júliusi adatai arra utalnak hogy a háztartások alkalmazkodni kezdtek a szigorúbb gazdasági környezethez és a harmadik negyedévben a fogyasztás már nem jelent a gazdasági növekedésben akkora húzóerőt, mint az első félévben.

Már látszik a lassulás is
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfő kiadott jelentése szerint júliusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 3,8, naptárhatástól megtisztítva 4,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit
A kiskereskedelmi forgalom átlagos emelkedését mindenképpen kedvező eredménynek nevezte az MTI-nek küldött kommentárjában Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, de az üzlettípusonként vizsgálva már kevésbé biztató a kép.
Az élelmiszerüzletek forgalmának csökkenését szerinte az egyre növekvő infláció magyarázza. A háztartások egyelőre nem fogták jelentősen vissza élelmiszerfogyasztásukat, sokkal inkább elkezdték az olcsóbb, esetleg gyengébb minőségű vagy éppen az aktuálisan akciós termékeket keresni – vélekedett az elemző. Hasonló okot – az olcsóbb termékek iránti kereslet növekedését – véli felfedezni a használtcikk-forgalom bővülése mögött is.
Regős Gábor teljesen meghökkentőnek találta az üzemanyagtöltő állomások forgalmának növekedését, szerinte egyrészt az üzemanyaghiánytól való félelem miatt sokan kannába is tankolhattak, másrészt lehetséges, hogy az üzemanyag-turizmus mégsem szűnt meg teljesen.
A következő hónapokban a kiskereskedelmi forgalom a júliusihoz hasonlóan alakulhat. Az egyre gyorsuló infláció – különösen az élelmiszerek esetében – negatívan hat, ezért a harmadik negyedévben a fogyasztás már biztosan nem tud akkora pozitív hatást kifejteni a gazdasági növekedésre, mint az első fél évben.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének várakozásától elmaradt a júliusi kiskereskedelmi forgalom, amit az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció okozhatott. Az élelmiszerüzletek forgalmának enyhe csökkenését a vendéglátás helyreállásával magyarázta, azzal hogy a vásárlások helyett a háztartások többet költhettek a vendéglátásban.
Prognózisa szerint a következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, az egyes háztartásokban meredeken megugró rezsiköltségek, az év utolsó hónapjaiban várhatóan csökkenő reálbérek és az emelkedő kamatok miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom növekedésének lassulása. Ezt némileg ellensúlyozhatja külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalásának folytatódása.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, arra hívta fel a figyelmet, hogy három hónap csökkenés után az előző havinál 0,5 százalékkal nagyobb volt a júliusi kiskereskedelmi forgalom. Az élelmiszer forgalom annak ellenére mérséklődött júliusban is, hogy a nyugdíjasok kézhez kapták a nyugdíjkiegészítést. Egyedül az üzemanyagforgalom tudott emelkedni havi összehasonlításban, vagyis lényegében ez az egy tétel biztosította, hogy ne zsugorodjon négy hónapon keresztül folyamatosan a kiskereskedelmi forgalom.
Virovácz Péter azt hangsúlyozta, hogy a részletes adatokban már látszik a fogyasztás erőteljes fékeződése a harmadik negyedév kezdetén. A lakosság elkezdett alkalmazkodni a magasabb inflációhoz, és a következő hónapokban a költségvetési szigorítások hatása -, mint a rezsicsökkentés és a KATA átalakítása – ezt tovább erősítheti. Úgy látja egyértelműen megnőtt annak a valószínűsége, hogy a bruttó hazai termék volumene negyedéves összevetésben már csökkenjen a július-szeptemberi időszakban. Ami némiképp pozitívum lehet, hogy a nyár folyamán a szolgáltatások nagyobb arányban segíthetik a fogyasztás bővülését, vagyis a dolgok helyett az élmények vásárlására helyeződik a hangsúly, amit a kiskereskedelmi adatok nem mérnek.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint is a júliusi adatokból már felsejlenek az év második felére prognosztizált lassulás jelei is. Egyrészt az élelmiszerek júliusi, 30 százalékos drágulása egyre inkább fékezi a fogyasztást. Másrészt az üzemanyagforgalom az ársapka részleges kivezetése is hűtheti a piacot, nem beszélve a hiány elkerülése végett bevezetett mennyiségi korlátozásokról.
A jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez hozzáadódó év eleji fiskális transzferek a fogyasztás erőteljes bővülését eredményezték az év első felében. Ugyanakkor az év második felében markáns fékezésre lehet számítani. Nyártól a fiskális konszolidáció, az év eleji transzferek kifutása és az elmúlt majdnem 25 év legmagasabb inflációja masszívan csökkenti a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét. Ennek következtében pár hónapon belül már negatív éves értékeket sem zárna ki a kiskereskedelmi forgalomban az Erste elemzője.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >Nagy István: jó minőségű dinnyével indul a magyar dinnyeszezon
A tavalyihoz képest a dinnyeimport mennyisége 51 százalékkal csökkent, ami…
Tovább olvasom >A fogyasztóvédelmi hatóság is ellenőrzi a görögdinnyéket a nyári időszakban
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) és a kormányhivatalok…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >