Elemzők: a harmadik negyedévi GDP-adatok felülmúlták a várakozásokat

Az elemzői várakozásokkal ellentétben nem lassult, inkább tovább gyorsult a magyar gazdaság növekedése a harmadik negyedévben, a meglepetést a mezőgazdaság, az építőipar, a beruházások és a szolgáltatások külkereskedelme okozhatta vélekedtek az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH első becslése alapján kiadott GDP-adatokról. A december elején megjelenő részletes jelentés előtt is többen kilátásba helyezték az idei évre vonatkozó növekedési prognózisuk felülvizsgálatát, magasabbra 4,5 százalék körülire emelve az idei előrejelzést.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH)  első becslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, adatok szerint 5,0 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában elismerte, a magyar GDP harmadik negyedévi növekedése jelentősen felülmúlva a piaci várakozást. Meglátása szerint a meglepetést elsősorban a vártnál jobban teljesítő mezőgazdaság okozhatta, valamint az építőipar hozzáadott értéke is dinamikusabban nőhetett, mint azt a termelési adatok sugallták. A gyenge ipari teljesítmény ellenére a külkereskedelem is meglepetéssel szolgálhatott, amire érdemi magyarázatot a szolgáltatások külkereskedelmének további dinamizálódása adhat.
A meglepően erős adat ellenére Virovácz Péter továbbra is úgy gondolja, hogy a magyar gazdaság 2019-ben veszíthet lendületéből, hiszen a külső kereslet várt romlását nem lehet figyelmen kívül hagyni. Idén azonban könnyen lehet, hogy másfél évtizedes növekedési rekordokat ostromol majd a magyar gazdaság, amihez kell egy mostanihoz hasonlóan erős hajrá a negyedik negyedévben. Az elmúlt két negyedév pozitív meglepetését is figyelembe véve ez már nem is lenne annyira meglepő – zárta kommentárját.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint is meglepőek a friss adatok, mert a piaci várakozások némi lassulással számoltak. Véleménye szerint az előző negyedévekhez hasonlóan a szolgáltató szektor adta a lendületet a harmadik negyedévben, emellett biztosra vette, hogy az építőipar is segítette a növekedést. A fogyasztási oldalon továbbra is a lakossági kereslet és a beruházások növekedése pörgeti gazdaságot.
A következő időszakban viszont inkább lassulás várható, az idei 4,5 százalék körüli GDP-növekedést jövőre 3,4 százalékos többlet követheti. A belső motorok megmaradnak, azaz a lakossági fogyasztás és a beruházások továbbra is húzzák majd a gazdaságot, ugyanakkor a külső környezet lefelé mutató kockázatot hordoz a következő évre – figyelmeztetett Németh Dávid.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is úgy látta, döntően a piaci szolgáltatások és az építőipar kirobbanó növekedése húzta a gazdaságot, a kellemes meglepetést pedig a tavalyinál nagyobb kukorica-, napraforgó- és szőlőtermés okozhatta a harmadik negyedéves GDP-ben. Az ipar teljesítménye alig járult hozzá a növekedéshez.
A felhasználási oldalon a kiemelkedő reálbér növekedésnek köszönhetően stabilan erős lehetett a háztartások fogyasztásának emelkedése, míg a beruházások növekedése érdemben gyorsulhatott, amit az építőipari, valamint importadatok is alátámasztanak. A külkereskedelem azonban fékezhette a növekedést, mivel az áruforgalmi többlet érdemben csökkent, amit részben ellensúlyozhatott a szolgáltatások többletének növekedése – vélekedett.
A negyedik negyedévben a növekedés közel maradhat az 5 százalékhoz, így a Takarékbank elemzője kilátásba helyezte, hogy az idei 4,6 százalékos növekedési előrejelzésüket 4,8 százalékra emelik, a jövő évi előrejelzést pedig 4,1-ről 4,2 százalékosra javítják.
A CIB Bank elemzői szerint az első fél évi adatoknak a harmadik negyedéves adatokkal együtt közzétett revíziójára is tekintettel a korábban vártnál erőteljesebb éves dinamikára is lehet számítani, ami elérheti vagy akár meg is haladhatja a 4,5-4,6 százalékot.
Kommentárjukban kifejtik: a harmadik negyedév GDP-növekedéséhez csakúgy mint az első fél évben a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben, jelentős volt a turizmus szerepe. Emellett a mezőgazdaság és az építőipar hozzájárulása is kiemelkedő volt. A széles bázisú növekedést erőteljes belső kereslet, a háztartások fogyasztásának további bővülése is támogathatta, ami mögött a továbbra is erőteljes bérdinamika az egyik kiemelkedő motor. A növekedés hátterében a hazai tényezők mellett az európai konjunktúra szerepe a vártnál kisebb lehetett, különös tekintettel a piaci konszenzustól és a második negyedévi teljesítménytől is elmaradó német GDP-dinamikára.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint is nagy kérdés, hogy hogyan alakul a nettó export hozzájárulása a növekedéshez. Az ipar visszafogott teljesítménye, az áruforgalmi mérleg csökkenő többlete, illetve az eurózóna és Németország gazdasági lassulása mérsékelt exportnövekedést sugallt. A szolgáltatásexport súlya a teljes exporton belül növekszik, így az vélhetően valamelyest ellensúlyozni tudta az áruexport gyengébb teljesítményét – fejtette ki.
Hozzátette: a friss adatok alapján az idei évre várt 4,3 százalékos éves növekedési előrejelzésüket felfelé mutató kockázatok övezik, és az sem kizárt, hogy a jövő évre várt növekedés-lassulás nem lesz nagyon számottevő a fennmaradó erős belső keresletnek köszönhetően. (MTI)