Elemzők: a gazdasági növekedés a vártnál jobban lassult

Nagyobb növekedésre számítottak a gazdasági elemzők

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden tette közzé, hogy a harmadik negyedévben Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint is 6,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal nőtt a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában úgy fogalmazott: a növekedés a vártnál is jobban lassult, a várakozásoktól jelentősen elmarad, ebben legnagyobb szerepe az ipar gyengélkedésének lehetett.

A negyedik negyedéves bővülésben meghatározó lehet a járvány negyedik hullámának hatása, az ipari termelést gátló alapanyaghiány, illetve a szállítási nehézségek. A gazdaságot érő termelői ársokk visszafoghatja a növekedést a mérséklődő keresleten keresztül. Az expanzív fiskális politika, illetve a gazdaság gyors helyreállása ugyanakkor segíthetik a növekedést – írta Regős Gábor.

Szerinte az idei bővülés a korábban vártnál kisebb, 7 százalék körüli lehet, amely még így is erőteljes, a tavaszi várakozásokat meghaladó. Ahhoz, hogy a gazdasági növekedés hosszabb távon ismét dinamikussá váljon, szükség van a világpiaci árfolyamatok normalizálódására, az ellátási láncok helyreállására, illetve a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre történő átállásra, amelyben különösen is nagy szerepe van az oktatásnak, a munkaerő képzésének.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a KSH harmadik negyedévi gazdasági növekedésre vonatkozó friss adatait „némi negatív meglepetést” okozónak nevezte. A harmadik negyedéves gazdasági növekedés 0,7 százalékot tett ki az előző negyedévhez mérve, ami elmarad a piaci konszenzusnak tekinthető 1 százalékos bővüléstől – írta.

Az ING vezető elemzője kiemelte, hogy a növekedéshez leginkább a piaci szolgáltatások járultak hozzá, ugyanakkor a hiánygazdaság felerősödése elsősorban az export teljesítményére nyomhatta rá a bélyeget.

A vártnál gyengébb harmadik negyedéves teljesítmény, valamint a negyedik negyedéves fejlemények fokozott óvatosságra intenek a növekedés előrejelzésében, ezért prognózisukban az idén 7,0, jövőre pedig 5,0 százalékos GDP-bővüléssel kalkulálnak.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a várakozásokat alulmúlva nőtt a GDP, a növekedést érdemben visszafogta a chip- és más alkatrészek hiánya miatt akadozó járműgyártás, becslése szerint enélkül a növekedés akár másfél százalékponttal magasabb is lehetett volna. Amennyiben stabilizálódnának a beszállítói láncok, az ipari termelés élesen felpattanhatna a meglevő robosztus rendelésállománynak köszönhetően – tette hozzá.

A növekedést lassíthatta, hogy a hazai gazdaságban a keleti vakcina beszerzéseknek köszönhetően korábban kerülhetett sor a korlátozások feloldására, így az érintett ágazatok már a korábbi negyedévekben elkezdhették a kilábalást. A következő negyedévekben az ipari termelés várható stabilizálódása, új kapacitások üzembe helyezése mellett a fogyasztás adhat lendületet a növekedésnek. A vártnál lényegesen gyengébb harmadik negyedéves növekedés hatására az idei növekedési előrejelzésüket 8 százalékól 7 százalékra csökkentik, míg a jövő évit 7 százalékról 6,4 százalékra, azonban a 2023-as előrejelzést 4,4 százalékról 4,5 százalék emelik – írta Suppan Gergely.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint a frissen közölt GDP-adat negatív meglepetést okozott, ami az egész régióra jellemző jelenség. Az ipari termelés növekedési hozzájárulása bár továbbra is pozitív volt, de jelentősen mérséklődhetett, emellett a csekély súlyú agrárium is átlag alatt teljesíthetett. Ezzel szemben az építőipar és az újranyitást követően a szolgáltatások széles köre feltehetően a húzóágazatok közé tartozott – fejtette ki.

Az Erste elemzője szerint éves szinten tovább lassulhat a konjunktúra. Ebben főszerepet játszik a külső kereslet romlása, amelyet a delta-variáns, és az alkatrészhiány mellett már a magas energia- és nyersanyagárak is fűtenek. Főként utóbbiak következtében az ipari kibocsátás változásának előjele is kérdéses. Ezzel együtt a szolgáltatások területén a tavaly negyedik negyedéves alacsony bázis, és az azóta bekövetkezett részleges helyreállás, valamint az állami költekezés hajthatja a növekedést – mutatott rá Nagy János. (MTI)