Elemzők: a fogyasztás továbbra is a növekedés motorja marad

A kiskereskedelmi forgalom augusztusi növekedési üteme megegyezett az első nyolc hónap átlagával, így belesimul az idei trendbe és nem jelzi a gazdasági növekedés lassulását. Az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint a dinamikus béremelkedés magas szinten tartja a fogyasztást, és ezzel az GDP-növekedés lassulása ellen hat.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint augusztusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 5,3 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az év első nyolc hónapjában a naptárhatástól megtisztított és a nyers adat szerint egyaránt 5,8 százalékkal haladta meg az értékesítés az előző év azonos időszakáét.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az augusztusi adat teljesen megegyezik az első nyolc hónap átlagával, így nincs szó meglepetésről. Az adatok továbbra is azt jelzik, hogy a kedvező munkaerőpiaci helyzet lecsapódik a kiskereskedelmi forgalomban.
A lakosság hajlandó költekezni annak ellenére, hogy egyre több a külgazdasági bizonytalanság, ami akár többlet megtakarításra is ösztönözhetne. Az eddig beérkezett adatok alapján Virovácz Péter arra következtet, hogy a fogyasztás továbbra is erős motorja a magyar gazdaságnak.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az augusztusi és az első nyolchavi forgalom növekedési ütemének egyezéséből arra következtet, hogy a gazdasági lassulás e tekintetben sem látszik. A forgalom stabilan magas növekedését a bérek emelkedése és a magas foglalkoztatás magyarázza.
Az internetes kereskedelem majdnem 50 százalékos éves bővülése a kereskedelem átalakulását jelzi – fűzte hozzá.
Regős Gábor szerint a kiskereskedelmi forgalom az év egészét tekintve is hasonló mértékben bővülhet, így a GDP-nek a fogyasztás továbbra is az egyik motorja lehet. Némileg lassíthatja ugyanakkor a kiskereskedelmi forgalom növekedését a forintgyengülés megjelenése az inflációban. Kockázatot jelenthet az is, ha a világgazdaságot jelentősebb sokkhatás éri, bár vélhetően ez a fogyasztásra idén már nem gyakorolna jelentős hatást.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője úgy számol, hogy a nyári hónapokban érdemben gyorsult a kiskereskedelem a második negyedévhez képest, ami hozzájárulhat az 5 százalék körüli GDP-növekedés fenntartásához is.
Idén a bérek kétszámjegyű növekedése miatt a reálbérek növekedése elérheti a 7 százalékot, így folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése. Ennek mértéke idén 5,8 százalékra, jövőre 4,2 százalékra lassulhat a tavalyi 6,5 százalékosról.
A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani, továbbá az új autó regisztrációk is 10 százalékkal emelkedtek az első kilenc hónapban – folytatta a Takarékbank vezető elemzője.
A minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti – jegyezte meg Suppan Gergely.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a friss adatok passzolnak az eddigi trendbe. A nem élelmiszerek húzzák a kiskereskedelmi forgalmat. Ez pedig a lakossági fogyasztás felfutásának köszönhető, amely mögött a reálbérek és a foglalkoztatottság elmúlt években látható növekedése mellett a fogyasztási hiteleknél bekövetkezett bővülés áll – mondta a szakember.
Az internetes vásárlások kiemelkedő növekedésével kapcsolatban megállapította: bár az online vásárlások egyelőre a teljes kiskereskedelmi forgalomnak csak az 5,6 százalékát adták, a csaknem 50 százalékos augusztusi növekedés azt jelenti, hogy a kiskereskedelmi forgalom összesen 5,8 százalékos augusztusi növekedésének egyharmadát adták az internetes és csomagküldéses vásárlások.
A mostani kilátások alapján a kiskereskedelmi forgalom 5,5 és 6 százalék közötti növekedését várja Németh Dávid az idei évre.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az adatok továbbra is erős belső keresletet, töretlen fogyasztási kedvet jeleznek. Mindez nem meglepő annak fényében, hogy a fogyasztói bizalmat mérő indikátorok továbbra is magas szinten állnak, a bérkiáramlás dinamikája egyelőre nem látszik lassulni, miközben a bankok hitelezési aktivitása is igen erős. A júliusi és az augusztusi kiskereskedelmi forgalmi statisztikák alapján úgy tűnik, hogy a háztartások fogyasztása a harmadik negyedévben is GDP-növekedést támogató maradhatott, s ellensúlyozhatta a kedvezőtlenebb globális környezet esetleges negatív hatásait – fejtette ki.
Az Erste Bank elemzője összességében úgy látja, hogy a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése az év hátralévő részében is erős marad, és a magyar gazdaság az idén 4,6 százalékkal bővülhet. (MTI)