Elemzők: a feszes munkaerőpiacon kibontakozó bérverseny inflációs kockázatokat is hordoz

A munkaerőpiaci bérverseny segíti a növekedést, de az inflációt is növelheti

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentése szerint júliusban 4 millió 704 ezer volt a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma, 12 ezerrel több az előző havinál és 94 ezerrel az egy évvel korábbinál.

A május-júliusi időszakra vonatkozó háromhavi mozgóátlag 4 millió 647 ezres foglalkoztatotti létszámot jelez, ami 62 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában volt. A munkanélküliek száma 189 ezer volt júliusban, a 3,9 százalékos munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz és 0,6 százalékponttal az egy évvel korábbihoz mérve.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a szolgáltató szektorok helyreállásával emelkedett új csúcsra a foglalkoztatottság. Az MTI-nek küldött kommentárjában megállapította, hogy a harmadik hullámos korlátozások végével hamar magára talált a munkaerőpiac, történelmi csúcsra emelkedett a foglalkoztatottak száma. A nyitási lehetőséggel párhuzamosan láthatóan aktív toborzásba kezdtek a vállalatok, így a nyár végére visszatért a válság előtti feszesség a munkaerőpiacra.

A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárult a munkahelyek megőrzéshez. A látható iparági jelek alapján az idei év második felében újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet, ami már a második negyedévtől kezdődően a fogyasztásra és a GDP-re is pozitív hatást fejt ki. Ez egyben igazolja a felfelé mutató inflációs kockázatokhoz fűződő aggodalmakat, mivel a munkaerőpiaci feszesség gyors emelkedése a bérnövekedés ütemét is tovább gyorsítja, miközben a kínálati oldal több esetben még mindig nem épült fel teljesen – figyelmeztet Horváth András.

A Takarékbank szakértőinek várakozása szerint idén 3,7, jövőre pedig 3,3 százalékos lehet a munkanélküliség.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy szezonális hatások is közrejátszottak ugyan, de a foglalkoztatás növekedésében a gazdaság újraindításának és a belföldi turizmus felfutásának volt meghatározó szerepe. Pozitívumként emelte ki, hogy a korlátozások feloldása óta fokozatosan emelkedik az aktivitás is, vagyis egyre többen jelennek meg a munkaerőpiacon. Kedvezőnek tekinti azt is, hogy a foglalkoztatás az elsődleges munkaerőpiacon bővül, míg a közfoglalkoztatottak száma összességében stagnál, a külföldi telephelyeken dolgozóké pedig mérséklődik.

Előre tekintve a Századvég Gazdaságkutató szakértője szerint arra lehet számítani, hogy amennyiben nem kerül sor széles körű lezárásokra, a foglalkoztatottak száma tovább emelkedhet, míg a munkanélküliségi ráta tartósan 4 százalék alá csökkenhet. A foglalkoztatás ugyanakkor egyre több ágazatban kínálati korlátba ütközhet, vagyis a munkaerőhiány jelensége visszatérhet, ami pedig felfelé hajthatja a béreket. Ez különösen azokban az ágazatokban jelent majd nehézséget az üres álláshelyek feltöltésénél, amelyek a járványhelyzetben jelentős jövedelemkiesést szenvedtek el és amelyek még a kilábalás folyamatában tartanak. (MTI)