Elemzők: a beruházások és a fogyasztás gerjeszti az importnövekedést

A beruházások és a fogyasztás meghatározó szerepe az ország gazdasági növekedésében, azok jelentős importtartalmával együtt oda vezetett, hogy az idei év első hónapjában is gyorsabban nőtt a behozatal az exportnál, és így folytatódott az áruforgalmi aktívum apadása – így kommentálták a hétfőn megjelent januári előzetes külkereskedelmi adatokat az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn kiadott első becslése szerint januárban az export euróban számított értéke 6,4 százalékkal, az importé 9,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a külkereskedelmi többlet 225 millió euróval, 382 millió euróra csökkent.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője megállapította: az új év első hónapjában is fennmaradt az elmúlt hónapokra jellemző tendencia, miszerint az import bővülése meghaladja az exportét, és ezzel folyamatosan csökken a mérleg többlete a megelőző év azonos hónapjával összehasonlítva. A januári adatok a forgalom élénküléséről is árulkodnak, hiszen a 6 százalékot meghaladó exportnövekedés nem tekinthető alacsonynak. A vártnál pozitívabban alakuló ipari termelési adat visszatükröződését is jelentheti az export növekedési adata a januári külkereskedelmi statisztikában.
Nyeste Orsolya az idei évre is a külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését prognosztizálja. A gazdaságot továbbra is az élénk belső kereslet vezérli, aminek magas az importvonzata. Az áruforgalmi többlet 2019-ben alacsonyabb lesz a tavalyi évben elért 5,557 milliárd eurónál és a 4-4,5 milliárd eurós tartományba eshet vissza. 2020-ra azonban – a fokozatosan kiépülő új exportkapacitások termőre fordulásával párhuzamosan – ismét emelkedő külkereskedelmi többletet várnak az Erste Bank elemzői. Az idei év így várhatóan egy lokális mélypontot jelent majd a külkereskedelmi mérleg (és egyúttal a folyó fizetési mérleg) többletének nagyságában – vélekedett az Erste Bank elemzője.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője idén már csak kisebb visszaesést vár a külkereskedelmi többletben, egyrészt a némileg lassuló belső kereslet, másrészt új exportkapacitások üzembe helyezése miatt, amely részben ellensúlyozhatja a markánsan romló európai növekedési kilátásokat. A cserearányok olajár-emelkedés miatt bekövetkezett romlása megállhat, így idén kismértékben, a tavalyi 5,557 milliárdról szerinte 5,3 milliárd euróra csökkenhet a külkereskedelmi többlet.
A következő években azonban újra emelkedhet a külkereskedelem többlete, 2021-től az új Mercedes gyár tervezett üzembe helyezése miatt akár erőteljesebben is. A külkereskedelmi aktívumnak köszönhetően a folyó fizetési mérleg is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósság és a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, 2019 végére pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat. Ezek a folyamatok pedig tartós támaszt adnak a forintnak, így az év végére és jövőre a forint erősödésére számít Suppan Gergely, amit az MNB monetáris politikájának normalizálása is támogathat. (MTI)