Élelmiszerválság várhat ránk a következő évtizedekben

Az agrárpiacokon komoly feszültségek alakulhatnak ki a következő évtizedekben, a mezőgazdasági termelékenység ugyanis egyre kevésbé tudja tartani a lépést a világ növekvő népessége és az egyre jelentősebb húsfogyasztás okozta keresletbővüléssel, miközben a termelési kilátásokat mind jobban veszélyeztetik a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási viszonyok.

Az elmúlt évszázadokban reálértékben folyamatosan olcsóbbá váló agrártermékek az elmúlt évtizedben új korszakba léptek, mely egyre inkább a kínálati szűkösségről és az árak emelkedéséről szólhat – véli a GMO vezető befektetési stratégája, Jeremy Grantham.

A mezőgazdasági termékek áremelkedése azonban súlyos társadalmi feszültségeket és élelmiszer-válságokat okozhat egyes elmaradottabb országokban, és eddig nem tapasztalt migrációs hullámot indíthat el. Míg ugyanis a fejlett országokban az élelmiszer alig 10-12 százalékát adja a fogyasztásnak, számos szegényebb országban, mint például Egyiptomban akár a háztartások kiadásainak 40 százalékát is élelmiszervásárlásra fordítják. Emiatt a fejlett országok az áremelkedésre sokkal kevésbé érzékenyek.

Az élelmiszerek ára az elmúlt évtizedben több mint kétszeresére emelkedett – a FAO élelmiszer árindexe szerint, amennyiben pedig ismét megduplázódna a következő 20 évben, az már érzékenyen érintené a fejlett országokat is, a szegényebb országokról nem is beszélve.

Bár különböző becslések léteznek, a leggyakoribbak (például az ENSZ legújabb becslése) szerint 2050-re nagyjából 60-70 százalékkal kellene növelni az élelmiszer termelést a kereslet kielégítéséhez (nagyjából 30 százalékkal nőhet a világ népessége, a többit a húsfogyasztás emelkedése magyaráz), más becslések pedig akár élelmiszer termelés duplázását is szükségesnek tartják a következő 40 évben. A legmérsékeltebb 60 százalékos termelésnövekedés is évi 1,24 százalékos bővülést jelentene a következő 38 évben, ami igen komoly kihívást jelent. Az egyensúlyt pedig leginkább az árak emelkedése állíthatja be.

Eközben számos tényező hátráltatja a mezőgazdasági termelés fejlődését, így például a vízhiány, a talajerózió, a lassuló termelékenységnövekedés vagy a klímaváltozás. (portfolio.hu)