Élelmiszer-kiskereskedelem: 2.5 százalékos növekedés is elég volt az élbolyhoz
Értékben 2,5 százalékkal nőtt a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem forgalma az idei második negyedév során, a tavalyi első három hónaphoz képest. Ez a legutóbbi három év során mért legalacsonyabb növekedési arány. De még mindig magasabb, mint a 0,8 százalékos, rekord mélységű európai átlag. Így a magyar mutató földrészünkön a hatodik legnagyobb, és még mindig az élbolyba tartozik. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen „Growthreporter” című, negyedévenkénti európai elemzése.
A mennyiségi eladás kilenc negyedévi növekedés után most először csökkent hazánkban, bár csak 0,2 százalékkal. Az európai átlag 0,1 százalék növekedést mutat.
Nálunk az élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok árai átlag 2,7 százalékkal nőttek, egyik második negyedévről a másikra. Európában átlagosan csak 0,7 százalékkal emelkedtek az árak.
Kontinensünk huszonegy vizsgált országa közül az élelmiszer-kiskereskedelem bevételének legnagyobb arányú növekedését Törökországban mérték (+8,9%). Majd következik Norvégia (+3,5%), Svédország (+3,2%), Lengyelország (+2,9), Írország (+2,6%) és utánuk Magyarország. A rangsor végén Görögország áll, előtte Finnország, az Egyesült Királyság, Svájc és Ausztria; mind az ötben csökkent az értékben mért forgalom.
Az öt nagy nyugat-európai piac közül a legnagyobb növekedést Spanyolországban mérték (+2,1%), azután Olaszországban (+1,2%), Franciaországban (+0,5%), Németországban (+0,3%), míg az Egyesült Királyságban csökkenést regisztráltak (-1,6%).
„Egész Európa élelmiszer-kiskereskedelme történelmileg alacsony teljesítményt produkált, amit két tényező okoz” – állapítja meg Jean-Jacques Vandenheede, a Nielsen európai kiskereskedelmi ismeretek igazgatója. – „Egyik, hogy a húsvét idén nem a második negyedévre esett, szemben a múlt évvel. Jelentősebb hatást gyakorolt azonban a Franciaországban és Németországban mért növekedés alacsony üteme, illetve az Egyesült Királyságban a figyelemre méltó csökkenés, amit főleg a kiskereskedők közötti árharc okozott. Dél-Európát gyakran okolták a gyenge európai összteljesítményért, de most egészen jó eredményeket értek el; szemben Észak-Európával, amely ma Európa problémás gyermeke”.
Régiónkban a felmért országok közül Lengyelország mutatója (+2,9%), Csehországé (+1,7%), Szlovákiáé (+1,0%), Ausztria pedig a negatív zónába került (- 0,8%). (Nielsen)
Kapcsolódó cikkeink
Indul a Costa Art & Craft pályázat!
Egy jó kávé csodákra képes – felfrissít, inspirál, energiát ad.…
Tovább olvasom >MBH-elemzés: 3,7%-on állt az infláció áprilisban
A várakozásunkat némileg alulmúlva, 3,7%-ra emelkedett az infláció éves üteme…
Tovább olvasom >KSH: a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva 4,2, az előző hónaphoz képest 2,0 százalékkal emelkedett
Márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,6…
Tovább olvasom >További cikkeink
A nagyvállalatok ellenállnak a gazdasági bizonytalanságnak
Visszafogott várakozások jellemzik a hazai nagyvállalati szektort a következő egy…
Tovább olvasom >Cégtrend 2024-ben: pozitívabb félév, de még mindig negatív üzenet
Az elmúlt öt év legalacsonyabb cégszámát idén júniusban regisztrálták. Az…
Tovább olvasom >A Magyar Marketing Szövetség a szakma utánpótlásáért
A Magyar Marketing Szövetség aktívan tesz a szakma jövőjéért, ezért…
Tovább olvasom >