Élelmiszer-kiskereskedelmünk a legkedvezőbb európai trendeket követi

Európában az élbolyba tartoznak a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának trendjei a harmadik negyedévben. Ugyanis értéket tekintve 4,4 százalékkal emelkedett a bolti eladás idén július-szeptember során, a tavalyi hasonló periódushoz viszonyítva. Ez a második legnagyobb arány földrészünkön, a törökországi (13,4%) után. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat „Growthreporter” című, negyedévenkénti európai elemzése.

Figyelemre méltó, hogy a huszonegy vizsgált, fejlett európai ország közül nyolcban adtak el mennyiséget tekintve több élelmiszert, háztartási vegyi árut és kozmetikumot a harmadik negyedév alatt, mint a múlt évi hasonló periódus során; legnagyobb mértékben, 3,7 százalékkal Törökországban, majd Norvégia következik 2,6, Magyarország pedig 2,5 százalékkal.

Ezzel egy időben legjelentősebb a csökkenés mennyiség szempontjából Finnországban (-5,0 százalék), Ausztriában (-3,5), továbbá az Egyesült Királyságban (-2,5) és Szlovákiában (-2,4).

Országunkban az élelmiszer, háztartási vegyi áru és kozmetikum átlagára 1,9 százalékkal emelkedett, ami az elmúlt két év egyik legalacsonyabb mutatója.

Említést érdemelnek a lengyelországi változások. Amíg a pénzügyi válság idején a lengyel trendek Európában a legkedvezőbbek közé tartoztak, addig a legutóbbi hat negyedév során hol fel-, hol pedig lefelé mutattak az adatok. Idén a harmadik negyedévben az élelmiszer-kiskereskedelemben az átlagárak 1,5 százalékkal nőttek, mennyiséget tekintve pedig 1,4 százalékkal kevesebbet adtak el, múlt év július-szeptemberhez viszonyítva. Így érték szempontjából lényegében változatlan maradt a forgalom.

Az EU öt nagy piaca, a „big five” közül kettőben csökkent a mennyiségi eladás a harmadik negyedév során, mégpedig Németországban és az Egyesült Királyságban. Előbbiben idén másodszor negatív a mennyiségi trend, utóbbiban pedig ez már sorozatban a hatodik negyedév, amikor kevesebb árut adtak el a boltok, mint egy évvel korábban. Olaszországban 2012 óta csak csökkent a mennyiségi eladás, de idén a második és harmadik negyedévben újra emelkedett.

Igazolják a harmadik negyedév kedvező forgalmi adatai azt a piaci tapasztalatot, amely szerint, ha a fogyasztói bizalmi index változik, akkor hatása általában két negyedév múlva megjelenik a kiskereskedelmi eladásokban is. Magyarországon tavaly az index a második negyedévi 41 pont után a harmadikban már 45, a negyedikben pedig 51 pontot ért el. Idén az első negyedévben tovább nőtt a fogyasztók bizalmát kifejező mutató 54 pontra, majd a másodikban és a harmadikban egyaránt 56 pontra. Ez az index összegzi a fogyasztók véleményét személyes pénzügyi helyzetük és a munkahelyek kilátásairól, valamint vásárlási hajlandóságukról. (Nielsen)