Élelmiszer áfacsökkentés és új agráradórendszer?

Várhatóan március közepén ismét a kormány elé kerül az élelmiszerek áfájának csökkentésének lehetősége. Az ügyben tárcaközi egyeztető tárgyalások és termékszintű hatásvizsgálatok zajlanak, így egyelőre nem tudni, hogy mely termékek kerülhetnek a kedvezményes körbe. Sokféle hír egymásnak is ellentmondó hír kering a várható döntésről.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) a közelmúltban készítette el a lehetséges élelmiszer áfa változásról vitaanyagát. Mindenek előtt tudni kell, hogy jelenleg az élelmiszerek egy része (tej és tejtermékek, pékáruk) a 18 százalékos, kedvezményes áfakulcs alatt adóznak, a többi a 27 százalékos normál kulcsban. létezik az öt százalékos adókulcs is, de ez alá a mezőgazdászok szempontjából csak a gyógynövények jöhetnek számításba.

A vitaanyag 12 százalékos általános élelmiszeráfát tartana reálisnak. Az agrárkutatók becslése szerint az élelmiszerek után beszedett évi 630-635 milliárd forintnyi áfából, a csökkentés nyomán azonnal kiesne 165 milliárd, de a büdzsé vesztesége csak 95,6 milliárd forint lenne, ugyanis a változás nyomán negyedére csökkenne a csalások száma, javulna a magyar termelők versenyhelyzete és gyarapodna az (adófizető) fogyasztás is. Ez a veszteség még megfelezhető, ha az áfa-csökkentés egybeesne a számos kedvezményt élvező mezőgazdasági adórendszer korszerűsítésével.

A változásokra várakozások közben azonban tudni érdemes, hogy a brüsszeli ajánlás szerint egy országban legfeljebb három áfa kulcs lehet, egy normál (ez ma a 27 százalékos) és két kedvezményes (18 és 5 százalék). Vagyis elképzelhetetlen, hogy a mostani áfa kulcsok mellé bejöjjön még egy, a 12 százalékos.

Az adóreform előtt jó lesz megismerkedni a héa-val, egy új rövidítéssel, az unió több tagországáéban működő hozzáadott érték adó (héa) fogalmával, hiszen így pontosabban lehet összevetni a forgalmi adó mértékeit, a különbségeket, hasonlóságokat.
Az EU-ban, tagországonként eltérő élelmiszer adóztatási gyakorlatot folytatnak, tíz államban az élelmiszerek teljes köre kedvezményes kulccsal adózik, ezeknél a héa értéke 0-14 százalék közötti. Másutt, ahogy a Magyarországon is a termékek egy részére kedvezményes adókulcsot is alkalmaznak. A hazai adórendszerbe 2004-ben lépett be a kedvezményes 15 százalékos adókulcs, ami 2006-ban megszűnt, majd 2009. július 1-től újból megjelent, de már 18 százalékos mértékkel. Nálunk a tej, tejtermékek, gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült élelmiszerek után csak 18 százalékos áfát kell fizetni, a többiért az átlagos 27 százalékot. Megjegyzendő, hogy ez a kedvezményes 18 százalék is jóval magasabb, mint EU 15 százalékos élelmiszer-héa átlaga.

Egyébként az EU-27 tagállama 2010-es az összes adó-és adó jellegű bevételének 17,3 százaléka származott a forgalmi típusú adókból. Magyarországon az áfa részesedése elérte 2011-ben elérte a 26,7 százalékot, de ez még tovább növekszik, hiszen most már 27 százalékos az általános áfa-kulcs. Tehát nem könnyen pótolható bevételről kellene lemondani, ha mégis a csökkentés mellett döntenek, ráadásul az ár rugalmatlan élelmiszer-fogyasztáshoz kötődő adók a legbiztosabb bevételek közé tartoznak.

A változtatás tényleg bonyolult, hiszen a mezőgazdasági áfa adóalanyra különös szabályok is vonatkoznak, létezik ugyanis a kompenzációs felár intézménye is, ami a növények esetében 12, az állati termékeknél pedig 7 százaléknak felel meg, ezt a felvásárlóktól azok kapják, akik az adószabályok miatt nem tudják visszaigényelni, a termeléshez igénybe vett anyagok után kifizetett 27 százalékos áfát.
A pontos tételek megbecsüléséhez ismét idézni kell az AKI munkából, eszerint az élelmiszergazdaság áfa egyenlegében 2011 markáns változás történt, ugyanis a fizetendő és előzetesen számított áfa különbözete az egy évvel korábbi 66,1 milliárdról 14 milliárdra esett vissza. A változás az élelmiszer feldolgozáshoz köthető, mert a mezőgazdaság áfa egyenlege is csökkent, de nem ekkora mértékkel, csupán 6 milliárddal, ami az évenkénti ingadozás mértékét ismerve nem mondható kiemelkedőnek. Nagyjából erre az időszakra tehető a fekete termelés előretörése, vagyis a makró számokban is érzékelhetően megjelentek a jövedelemcsapolók.

Azt, hogy mikor és meddig éri meg adót csalni, jövedelmet eltitkolni egy nem is túl bonyolult, de több ismeretlenes matematikai képlet segítségével – amelyben meg kell jelentetni, a lebukás, büntetés összegszerűségét is –ki lehet számolni. Az élelmiszer ágazatban az úgynevezett áfa kapcsolatos közteherviselés szempontjából kétféle értékteremtő létezik, aki fizet adót, s aki nem. Világosan kimutatható, hogy minél magasabb az áfa kulcs, annál a nagyobb a csalásból eredeztethető haszon.

Az áfa csökkentés hatásának esélyeit latolgatva levonható az a következtetés, hogy a túl magas áfa kulcs vonzó lehetőséget kínál a csalóknak. Az AKI számításai szerint a 2011-es 27 százalékos áfa kulcs mellett az 5,9 százalékos eszközarányos mezőgazdasági nyereség melletti 21,1 százalék különbség kecsegtető hasznot jelent a csalóknak. A nemzetközi tapasztalat szerint, ha az áfa/héa kulcs és az ágazati jövedelem jelzőszáma közelit egymáshoz, akkor kevésbé éri meg csalni, hiszen jóval kisebb fekete profitra lehet szert tenni. Ezzel együtt növekszik az adófizetési hajlandóság is.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy a most remélt tíz százalékos mértéket meghaladó, 12 százalék közeli áfa kulcs csökkentés milyen hatást gyakorolhat a fogyasztói árakra. A 2004-es középső és alsó áfa kulcs emelése és a felső kulcs 2006 januári csökkentése utáni változások után kiderült, hogy KSH fogyasztói árindex megállapításában szereplő élelmiszerek esetében az adókulcsok hatása nem azonnal és automatikusan jelent meg. Míg a 2004 januári három százalékpontos áfa emelés, átlagosan 2,5 százalékkal növelte az árszínvonalat, (a számítások szerint, ha teljes egészében megjelent volna, akkor 2,68 százalékkal növekedett volna), addig a 2006. januárjában az 5 százalékpontos áfa csökkentés csupán egy százalékkal mérsékelte az érintett termékek árszínvonalát, miközben a számított csökkentés mértéke 4 százalék lett volna. A 2012-es árakban az év eleji 2 százalék pontos áfa emelés – ekkor emelkedett 25-ről, 27-re az adó mértéke – azonnal megjelent.

Szakértői becslések szerint, ha 12 százalékosra 15 illetve 6 százalékponttal csökkenne az élelmiszerek áfája, akkor a 6 százalékos – vevőcsalogató tej, kenyér – termékek esetében legalább 4 százalékot átengednének a kereskedők. A 15 százalékpontos termékek esetében viszont már nagyobb lenne a mozgástér, s ezeknél 7 százalék megjelenne az árcédulákon a fennmaradó 8 százalékon viszont már vérre menő vitában osztoznának a kereskedők, feldolgozók és termelők. Vagyis elméletben a 165 milliárdos költségvetési kieséséből csak szűk 90 milliárd jutna a fogyasztóknak, a maradékon az érdekérvényesítő képessége szerint osztoznának az élelmiszerlánc szereplői.

A feketegazdaságra gyakorolt kedvező hatása – az áfa csalás negyedére csökkenne – mellett, nem szabad megfelejtkezni az egyoldalú élelmiszer áfa csökkentés következményéről, hiszen, ha az így kialakuló aszimmetrikus rendszerben, az értékesítési oldalon alacsonyabb az áfa kulcs, mint a beszerzésin, akkor ez a termelőknél likviditási nehézséget okoz, nem is beszélve arról a 75 napos fizetési határidőről, ami a költségvetéstől visszaigényelt áfa kiutalása vonatkozik. (munkatársunktól)