Elektronikus fizetés, sör-, üdítőital- és ásványvíz-értékesítés szabályai: megjelent az új törvény

A törvény hatálybalépését megelőzően az italok értékesítésére megkötött, az új szabályozásba ütköző kizárólagos szerződések 2021. augusztus 1-jén hatályukat vesztik.
Az italt árusító vendéglátó üzlet köteles a sör – kivéve csapon értékesített sör –, üdítőital és természetes ásványvíz értékesítése esetén terméktípusonként legalább két különböző gyártó termékeinek értékesítését biztosítani.
A kizárólagos szerződéssel rendelkező vendéglátóhelyeknek 2021. augusztus 1-jétől, az azzal nem rendelkezőknek pedig 2020. szeptember 1-jétől kell alkalmazni ezt a szabályt.

A kizárólagos szerződéssel rendelkező vendéglátóhelyeknek 2021. augusztus 1-től, kell alkalmazni a szabályt

A törvény teljes szövegét az  alábbiakban olvashatja.

2020. évi LXXVI. törvény
Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról

14. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása
37. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„22. szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési
egységet képező épületrész vagy terület, valamint szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, bérbeadás keretében hasznosított, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 29a. pontja szerinti nyaralóhajó,”
38. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény „A kereskedelmi tevékenységek folytatásának egyéb feltételei” című alcíme a következő 5/F. §-sal egészül ki:
„5/F. § A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. §-a szerinti kereskedő köteles biztosítani a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását.”
39. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény „A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó szabályozás” alcíme a következő 7/B. §-sal egészül ki:
„7/B. § (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerinti sör, a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény szerinti üdítőital, a természetes ásványvíz értékesítésével összefüggésben nem tehető olyan jognyilatkozat, vagy nem köthető olyan szerződés, amely alapján vendéglátó üzlet – ideértve az alkalmi rendezvényen való értékesítést is – vagy szálláshely (a továbbiakban e § alkalmazásában együttesen: italt árusító vendéglátó üzlet) a vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítéséről szóló 205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 1. § 10. pontja szerinti versenytilalmi kötelezettség vállalására köteles.
(2) Az italt árusító vendéglátó üzlet köteles az (1) bekezdés szerinti sör – kivéve csapon értékesített sör –, üdítőital és természetes ásványvíz értékesítése esetén terméktípusonként legalább két különböző gyártó termékeinek értékesítését biztosítani.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően sör csapon történő értékesítése esetén versenytilalmi megállapodás csak abban az esetben köthető, ha az italt árusító vendéglátó üzlet biztosítja legalább egy olyan, a Jöt. szerinti kisüzemi sörfőzde (gyártó) által előállított sör csapon történő folyamatos értékesítését, amely kisüzemi sörfőzde felett kisüzemi sörfőzdének nem minősülő sörgyártó a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti közvetlen vagy közvetett irányítással nem rendelkezik.
(4) A (3) bekezdés alapján eljáró italt árusító vendéglátó üzlet a kisüzemi sörfőzde által előállított sör csapon történő folyamatos értékesítését oly módon biztosítja, hogy az így értékesítésre kerülő, kisüzemi sörfőzde által előállított sör az italt árusító vendéglátó üzlet által tárgyévben vagy alkalmi rendezvényen, csapon értékesítésre kerülő összes sörmennyiség legalább 20%-át elérje, vagy legalább a kisüzemi sörfőzdének nem minősülő sörgyártó által gyártott sör kereskedelmi, reklámozási vagy egyéb forgalmazási feltételeinél összességében kedvezőbb feltételek biztosításával reálisan elérhesse.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem érinti az olyan szerződést vagy jognyilatkozatot, amely az (1) bekezdésben meghatározott sör, üdítőital vagy természetes ásványvíz gyártójának kiemelt reklámcélú megjelenítését célozza, és e § rendelkezéseit nem sérti.
(6) Az (1)–(5) bekezdésbe ütköző szerződés vagy jognyilatkozat semmis.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződésre vagy jognyilatkozatra a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 13. § (1)–(3) bekezdése, valamint a vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítéséről szóló 205/2011. (X. 7.)
Korm. rendelet 2–8. §-a nem alkalmazható.”
40. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 9. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A 7/B. § megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el versenyfelügyeleti eljárásban, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény megsértése esetén irányadó rendelkezések szerint azzal, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
11. §-ának vizsgálata során a vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítéséről szóló 205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 7. §-át is figyelembe kell venni.
(3b) A (3a) bekezdés szerinti versenyfelügyeleti eljárásban a Gazdasági Versenyhivatal a 7/B. §-t akkor alkalmazza, ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke alkalmazásának szükségességét a Szerződés 81. és
82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdése alapján nem állapítja meg.”
41. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény a következő 11/D. §-sal egészül ki:
„11/D. § (1) A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: 2020. évi LXXVI. törvény) hatálybalépését megelőzően megkötött, a 7/B. § (1) és (3)–(5) bekezdésébe ütköző szerződések vagy jognyilatkozatok 2021. augusztus 1-jén hatályukat vesztik. A 2020. évi LXXVI. törvény hatálybalépését megelőzően megkötött szerződéseknek, jognyilatkozatoknak a 2020. évi LXXVI. törvény hatálybalépését követő módosítása során a 7/B. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.
(2) A 2020. évi LXXVI. törvény hatálybalépésekor a 7/B. § (1) bekezdése szerinti szerződéssel vagy jognyilatkozattal rendelkező italt árusító vendéglátó üzlet a 7/B. § (2) bekezdését 2021. augusztus 1-jétől köteles alkalmazni.
A 2020. évi LXXVI. törvény hatálybalépésekor a 7/B. § (1) bekezdése szerinti szerződéssel vagy jognyilatkozattal nem rendelkező italt árusító vendéglátó üzlet a 7/B. § (2) bekezdését 2020. szeptember 1-jétől köteles alkalmazni.”