Ekkora exportbővülésre számítanak a kkv-k

Az exporttevékenységet folytató európai kkv-k több mint fele nagyobb forgalomra, közel harmaduk foglalkoztatás-bővülésre, minden második cég pedig piaci részesedésének növekedésére számít. A magyar kkv-k ennél valamivel visszafogottabb várakozásokkal bírnak – jelezte a kkv-k exportfejlesztését szolgáló Enterprise Europe Network (EEN).

Kedvezően látják nemzetközi üzleti lehetőségeiket az exporttevékenységet végző vagy tervező európai kkv-k – derül ki az Enterprise Europe Network „Kkv-k növekedési kilátásai 2019-20” európai felméréséből. A világ legnagyobb üzletfejlesztési hálózata, az európai kkv-k exportfejlesztését 65 országban szolgáló EEN azt vizsgálta, hogy milyen várakozással bírnak az uniós vállalkozások. „A külkereskedelmi tevékenységet végző európai kkv-k körében 2018 és 2019 áprilisa között végzett felmérés alapján a cégek 59 százaléka számít a következő 12 hónap során növekvő forgalomra, miközben stabil foglalkoztatás-bővülés várható, és a cégek 30 százaléka tervezi növelni munkaerőlétszámát. A piacbővüléssel kapcsolatban óvatos optimizmus figyelhető meg: a külföldi terjeszkedést szándékozók 49 százaléka számít piaci részesedésének növekedésére” – tájékoztatott Hendrich Balázs, a magyarországi EEN konzorciumot vezető HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója. A hazai kkv-k ennél valamivel visszafogottabbak exportkilátásaikat illetően. 56 százalékuk számít a forgalma, 45 százalékuk pedig a piaci részesedésének növekedésére, miközben minden negyedik cég tervez foglalkoztatás-bővítést, ami azonban jóval felülmúlja régiós társunkat, Csehországot, ahol a cégek 49 százaléka tervez forgalom és csupán 14 százaléka foglalkoztatás-bővülést.

Gyors és olcsó exportfejlesztés a hazai kkv-knak
A magyarországi cégek mintegy 95 százaléka magyar tulajdonú kis- és középvállalkozás, a legkisebbekben is megvan azonban a lehetőség, hogy globális exportőrré váljanak. „Tömegével vannak azok a hazai kkv-k, amelyek minőségi és mennyiségi szempontból is képesek a nemzetközi piacokon versenyképes termékeket vagy szolgáltatásokat kínálni. A sikeres külpiaci tevékenységhez viszont ez még nem elég, túl kell ugyanis jutni a piaci, finanszírozási, kapcsolati és nyelvi hiányosságokon, akadályokon. Mégis érdemes belevágni, hiszen az Európai Unióba értékesítő cég egy négyszázmilliós piacon lehet jelen – szemben a hazai tízmilliós piaccal. A külpiacra lépés tehát jelentős üzleti lehetőséget hordoz magában, ugyanakkor komoly tőke és menedzsment igénye is van. Ebben nyújt segítséget az EEN ma már 65 tagországban több mint 3000 szakértővel működő hálózata, amelyet itthon a HEPA vezetésével egy 8 szervezetből álló konzorcium képvisel. A hazai vállalkozásoknak tehát érdemes közvetlenül a hozzájuk legközelebb eső regionális irodát felkeresni” – mondta el Hendrich Balázs vezérigazgató.

Ezek a sikeres külpiacra lépés feltételei
A sikeres külpiaci bővülés első lépése a meglévő erőforrások felmérése, és ennek tudatában az elérni kívánt célok kitűzése – tehát hogy melyik piacon, kinek és milyen formában kíván értékesíteni a cég. Ezután következhet a feladatok leosztása, és azok finanszírozásának kérdése. Egy távoli piac meghódításánál ugyanis akár csak az úti költségek fedezése is jelentős anyagi vonzattal jár. Fel kell mérni azt is, hogy a célországban milyen szabályozás vonatkozik az adott termék vagy szolgáltatás értékesítésére, majd ezt követően jöhet az üzleti terv elkészítése.

„Az EEN már a kezdeti lépéseknél be tud kapcsolódni az exporttevékenység elindításába vagy fejlesztésébe. Az első kézből származó piaci információink és tapasztalataink alapján validálni tudjuk a terveket, majd ezek alapján irányt tudunk mutatni a megcélzott külpiacon. Sőt, a külpiaci információk az innováció egyik motorját is jelenthetik, amelyek megmutatják, hogy milyen irányba érdemes fejleszteni az adott terméket vagy szolgáltatást. Az átfogó tanácsadói szolgáltatásokon túl a Hálózat konkrét nemzetközi üzleti lehetőségeket és partnereket is kínál, az exporttevékenység bővítéséhez elérhető források megismertetése mellett – mindezt a cégek eltérő szintjéhez igazodóan, azaz a kezdő vállalkozótól egészen a már jelentős exportteljesítményt felmutató vállalatokig differenciált támogatással” – hangsúlyozta ki a vezérigazgató. Ezt támasztja alá, hogy az EEN 2008-as indulása óta a hazai konzorcium segítségével több mint ezer partnerségi együttműködési megállapodás jött létre, és csak az elmúlt két évben közel több mint tízezren vettek részt a partnerrendezvényeken.

A hazai EEN konzorcium tagjai: A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Pécs-Baranya Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a PRIMOM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány, valamint a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.