Egyszerűsödik az uniós pályázati rendszer

Egyszerűbb lesz az uniós pályázati rendszer a 2014–2020-as fejlesztési ciklusban, a pályázók kevesebb bürokráciával és sokkal inkább szolgáltató típusú államigazgatással találkoznak majd – emelte ki Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára egy szakmai rendezvényen.

A jövőben csak elektronikus formában lehet majd pályázni, és a megújuló elektronikus felületen követni lehet majd a teljes pályázati életcikluson keresztül az ügyintézési folyamatot. Csökken a pályázathoz beadandó dokumentumok száma, például az adóhatósági, cégnyilvántartási, illetve földhivatali papírokat az intézményrendszer szerzi be.

Továbbra is marad a korábban is létezett pályázati eljárás, de a közszférában a pályáztatás helyett kijelölés alapján lesz a forráskihelyezés. A területi programok, illetve a közösségvezérelt helyi fejlesztések esetében a helyi szereplőknek lehetőségük lesz a kiírásban, illetve a döntésben részt venni, a 300 millió forint alatti beruházásoknál pedig egyszerűsített eljárást vezetnek be.

Jövő év január elsejétől a vállalkozások közteherviselését figyelembe veszik a biztosítéknyújtási kötelezettségüknél, előlegnyújtásnál pedig a projekt sajátosságait is, és ehhez kapcsolják a kifizetés ütemezését. Ha valaki a vállalt ütemezés szerint végzi a beruházását, annál a fenntartási kötelezettség ideje alatt a garancia mértéke jelentősen csökken.

Változik a támogatás kifizetésének és az önerő igazolásának szabályozása is, a jövőben a támogatást szinte annak teljes összegében kifizetik, és csak az utolsó 10 százalék lehívásához kell igazolni az önerő rendelkezésre állását.

A „jó pályázókat” honorálják, a „rosszakat” pedig szankcionálnák azzal, hogy azok, akik a 2007–2013-as időszakban nem fejezték be a projektjüket a vállalt határidőben és módon, azok a 2014-től induló időszakban addig nem juthatnak támogatáshoz, amíg be nem fejezték az előzőt.

Nem jelennek meg olyan pályázati kiírások, amelyek keretösszege 1 milliárd forint alatt lenne, továbbá a pályázati felhívás megjelenése és a benyújtási időtartam kezdete között legalább 30 napnak el kell telnie.

Kevesebb költséget lehet elszámolni

Csökken a pályázatokhoz elszámolható közvetlen és közvetett költségek mértéke. A fejlesztésekre rakódó, de annak nem a szakmai érdemi megvalósítására fordított költségtételek együttesen 12,5 százalékban lettek maximalizálva, ellentétben a korábbi időszakkal, amikor azok elérhették a 35,5 százalékot is.

A 2007–2013-as időszakban a közvetlen költségek mértéke fél százaléktól 12 százalékig mozgott, az új időszakban maximálisan hét százalék lehet. Ezen belül a terület előkészítésére a korábbi 0–6 százalék helyett maximum két százalékot, a projekt előkészítésére, tervezésre a korábbi 0,5–6 százalék helyett legfeljebb öt százalékot lehet az új időszakban elszámolni.

A közvetett költségek mértéke maximálisan 5,5 százalékot tehet ki a korábbi 6–23,5 százalék helyett. Például a projektmenedzsmentre 2–12 százalék helyett legfeljebb 2,5 százalékot, közbeszerzésre 1–1,5 százalék helyett egy százalékot, műszaki ellenőrzésre 2–7 százalék helyett egy százalékot, könyvvizsgálatra 0,5–1 százalék helyett maximum 0,5 százalékot, tájékoztatásra a korábbi 0,5–2 százalék helyett 0,5 százalékot lehet fordítani.

1200 milliárd jut a vidékfejlesztési programra

Magyarországon 4,145 milliárd euró – több mint 1200 milliárd forint – jut a vidékfejlesztési program megvalósítására az unió mostani költségvetési időszakában, vagyis 2020-ig.

Összességében a szóban forgó időszak alatt 13,061 milliárd eurónyi uniós forrás áll rendelkezésre az agráriumban. Ebből a közvetlen támogatásokra és a piaci intézkedések finanszírozására 8,916 milliárd euró használható fel. Éves átlagban ez (300 forintos euróárfolyamon) összesen mintegy 653 milliárd forint forrást jelent a magyar mezőgazdaság és vidékfejlesztés számára 2020-ig.

A vidékfejlesztési program prioritásai között szerepel többek között a tudás és az innováció előmozdítása, a versenyképesség fokozása; az ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; az erőforrás-hatékonyság fokozása; az élelmiszerlánc szervezésének és kockázatkezelésének fejlesztése, valamint a társadalmi befogadás ösztönzése, előmozdítása.