Egyszerűbbé vált a SZÉP-kártyás juttatások felhasználása

A cafeteria-piac 2025-ben csúcsot futott: az összesített költés 492 milliárd forintra nőtt, ami az előző évhez képest 14%-os bővülést jelentett. Az év végén ugyanakkor még így is mintegy 127 milliárd forintnyi el nem költött összeg maradt a SZÉP-kártyákon. A mobiltárcás használat terjedése éppen ezt a „beragadt” pénzt is könnyebben mozgásba hozhatta, mert a fizikai kártyahasználat és a PIN-kódok körüli macera sokaknál korábban valós belépési korlát volt.

A három nagy kibocsátó – OTP, K&H, MBH – eltérő megoldásokkal, de ugyanabba az irányba tolta a felhasználókat. Az OTP-nél a rendszer forgalma már 2025 első kilenc hónapjában is kiugró volt: több mint 300 milliárd forintot költöttek el a kártyabirtokosok közel 50 millió tranzakcióban, és a digitális használat részaránya érezhetően nőtt. A bank saját, nagy lefedettségű terminálhálózata a felhasználói oldalról azt jelentette, hogy az okoseszközös fizetés vidéken és a nagy láncoknál is stabilabban működhetett. A K&H eközben az okosórás fizetés integrálását erősítette; a modell 2025-ben 27 milliárd forintnyi forgalmat generált, különösen a technológia-nyitottabb rétegekben. Az MBH-nál pedig a társkártyás, „családi” felhasználás lett egyszerűbb: a társkártyák mobilba költöztetése virtuális kártyaigénylés nélkül is gyorsabbá tette a közös keret elköltését, ami húsvét környékén – amikor a költés gyakran több családtag között oszlott meg – különösen kézzelfogható előnyt jelentett.

A felhasználási területek közül húsvét előtt két csatorna emelkedett ki. Az élelmiszer-vásárlásnál a korábban állandósított szabályozás miatt a SZÉP-kártya a nagyobb élelmiszerláncokban is használható maradt; 2025 decemberében ez az opció önmagában 15 milliárd forintnyi többletforgalmat hozott a kiskereskedelemben. A másik erős terület a belföldi turizmus volt: az ünnepi hosszú hétvége és a tavaszi szünet hagyományosan sok szálláshelyen főszezont jelentett, a mobiltárcás fizetés pedig gyorsította a foglalás és a helyszíni fizetés folyamatát.

A digitális használat nemcsak kényelmi, hanem biztonsági érvként is megjelent. Míg a plasztik elvesztése kisebb összegig kockázatot jelenthetett, a mobilos fizetésnél a biometrikus azonosítás (ujjlenyomat, FaceID) és a tokenizációs megoldások erősebb védelmet adtak, ami az ünnepi időszakban megszaporodó adathalász kísérletek mellett külön értékként jelent meg a szolgáltatóknál.