Egyszerre rajongunk a mesterséges intelligenciáért és tartunk tőle

Általános az a vélekedés világszerte, hogy az életünkbe berobbant és azóta is rohamosan fejlődő mesterséges intelligencia komoly változásokat hoz az elkövetkező 3-5 évben. Van, aki a személyes adatai biztonságát, van, aki a munkahelyét félti tőle. Azt, hogy ez hogyan alakul az egyes országokban, az Ipsos kutatásának alábbi összefoglalójában igyekszünk megmutatni.

Egyformán lelkesedünk és aggódunk

Egyszerre hat lelkesítőleg és tölt el aggodalommal mindenkit a mesterséges intelligencia az Ipsos legfrissebb nemzetközi AI-monitor kutatása szerint. A mérleg nyelve egyelőre középen áll: a válaszadók 53%-a – főként az ázsiai és latin-amerikai országokban – rajong az AI-alapú termékekért és szolgáltatásokért, míg 50% – elsősorban az angolszász országokban és Európában – szkeptikusan viszonyul a technológiához. Ebben az utóbbi régióban a legnagyobb a megosztottság is az AI hasznáról és hátrányairól szóló nézetek kapcsán.

A 32 ország megkérdezettjeinek 67%-a nyilatkozott úgy, hogy érti, miről szól a mesterséges intelligencia, és bár ez az arány a tavalyi évhez képest összességében stagnál, a folyamat tekintetében az egyes országok között eltérések mutatkoznak. Az elmúlt 12 hónapban Belgiumban és Írországban nőtt a legnagyobb mértékben azok aránya, akiknek pontos elképzelése van arról, mit is jelent a mesterséges intelligencia (+9, illetve +8 százalékpont), és Indonéziában és Mexikóban (86%, illetve 80%) vallják azt a legtöbben, hogy értik a technológiát.

A generációkat tekintve talán nem meglepetés, hogy inkább a fiatalabbak – a Z-generációban 72%, az ezredfordulósok 71%-a – vannak tisztában az AI mibenlétével, szemben a baby boomerek 58%-ával.

Az azzal az állítással egyetértők és egyet nem értők aránya, hogy „a mesterséges intelligencia alapú termékeknek és szolgáltatásoknak több az előnye, mint a hátránya” országonként

_{Bázis: 32 ország 23 685 online megkérdezett 75 év alatti felnőtt. Az interjúk 2024. április 19. és május 3. között készültek                                                  Ipsos AI Monitor}

Még sokan nem tudják, hol segít be a mesterséges intelligencia

A kutatásban megkérdezettek mintegy fele (52%) nyilatkozott úgy, hogy tudja, mely termékek és szolgáltatások használnak mesterséges intelligenciát, ám ez az átlag is számottevő különbségeket mutat az egyes országokban. Összességében a 32 vizsgált ország közül 13-ban kisebb a valószínűsége annak, hogy a válaszadók tudják, mely termékek és szolgáltatások AI-alapúak.

A legtöbben Ázsiában képesek felismerni saját bevallásuk szerint az AI-t alkalmazó termékeket, ebben a lista élén Kína (81%), Indonézia (80%) és Thaiföld (69%) áll. A legkevésbé Európa és Észak-Amerika országaiban – Kanadában például 36%, Hollandiában és Belgiumban egyaránt 37% – tudnak ilyen termékeket és szolgáltatásokat megjelölni.

A generációk „versenyében” a baby boom­erek az egyetlen olyan generáció, amelynek tagjai nagyobb valószínűséggel (45%) nem tudják megmondani, mely termékek és szolgáltatások használnak AI-t, mint tudják (36%).

Van-e biztonság?

Sokan bizonytalanok abban, hogy személyes adataik biztonságban lehetnek-e a mesterséges intelligenciától. Az emiatt nem aggódók 47%-ával szemben 41% úgy gondolja, hogy személyes adatait nem tudhatja biztonságban az AI-t alkalmazó vállalatoknál.

Az azzal az állítással, hogy a mesterséges intelligenciát alkalmazó vállalatok védelmet biztosítanak személyes adataik számára, egyetértők és nem egyetértők között a különbség Kanadában a legnagyobb: a tavalyi 34%-hoz képest a kanadaiaknak most mindössze 28%-a gondolja úgy, hogy az AI-alapú termékek gondoskodnak személyes adataik védelméről.

Az AI kevésbé részrehajló, mint az emberek

A vizsgált országok többségében – 32 országból 29-ben – jellemzőbb az a vélekedés, hogy az emberek hajlamosabbak másokat diszkriminálni, mint a mesterséges intelligencia.

Írország az egyetlen olyan ország, ahol inkább hiszik úgy, hogy a diszkrimináció az emberek körében kevésbé fordul elő, mint a mesterséges intelligencia esetében. A közvélekedés Indiában és Svájcban a legkiegyensúlyozottabb e kérdésben: ugyanannyian értenek egyet mindkét állítással.

A fiatalabbak nagyobb bizalommal viseltetnek az AI iránt, mint az idősebbek

A baby boomerek némiképp kevésbé bíznak az olyan vállalatokban, amelyek mesterséges intelligenciát használnak, mint a fiatalok. Míg az összes generáció úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia kevésbé diszkriminál, mint az emberek, a baby boom­erek esetében a legnagyobb a megosztottság: 45% gondolja úgy, hogy az AI kevésbé diszkriminatív, míg 41% jobban bízik az emberekben. A Z-generációban 59% van azon a véleményen, hogy az AI nem részrehajló, míg 47% az embereknek szavaz nagyobb bizalmat e téren.

Az AI-t használó vállalatok részéről a személyes adatok védelme kapcsán is a fiatalabb generációk – Z-generáció 49%-a, az ezredfordulósok 51%-a – részéről látható inkább bizalom, azzal együtt, hogy a személyes adataik biztonságát az AI-tól nem féltők aránya a Z-generáció körében tavalyhoz képest 6 százalékponttal alacsonyabb.

A többség szerint befolyással lesz a jövőre

Minden második megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy a mesterséges intelligenciát használó termékek és szolgáltatások már megváltoztatták hétköznapi életüket. E téren az élen Kína és Indonézia jár (78%, illetve 73%-kal).

Ez az arány még magasabb, ha a következő három-öt évre előretekintünk, hiszen 66% egyetért azzal az állítással, hogy az elkövetkező időszak még több változást hoz ezen a téren. Országonként itt is vannak különbségek, de a kérdést illetően nagyjából egyöntetű a nemzetközi vélekedés, hiszen még a kevésbé lelkes országokban – Svédországban, Svájcban, Lengyelországban – is többségben vannak azok, akik azt mondják, hogy komoly változások várhatók.

Németországban tavaly óta 8 százalékponttal nőtt azok száma, akik szerint az AI erőteljes hatással lesz a munka világára.

A mesterséges intelligencia hatásáról alkotott nézetek ellenére kevesebben (36%) gondolják úgy, hogy jelenlegi állásukban a mesterséges intelligencia lép a helyükbe a következő években. A magasabb végzettségűek némiképp nagyobb valószínűséggel gondolják úgy, hogy a mesterséges intelligencia miatt nem lesz munkájuk (39%), mint az alacsony vagy közepes végzettségűek (34-34%).

A 20-as éveiben járó Z-generáció félti leginkább a munkáját

A Z-generáció közel minden második tagja (46%) szerint valószínű, hogy a következő öt évben a mesterséges intelligencia elveheti jelenlegi munkáját. Ezzel szemben a ma már nyugdíjas, vagy a következő évtizedben nyugdíjba vonuló baby boomer­ek 26%-a vélekedik így.

Az X-generáció 31%-a és az ezredfordulósok 40%-a gondolja úgy, hogy munkahelyén kiszoríthatja őket állásukból az AI.

Azt, hogy az AI a jövőben megváltoztatja a munkavégzést, szintén a fiatalabb generációk tartják a legvalószínűbbnek: a Z-generáció 67%-a és az ezredfordulósok 64%-a ért egyet azzal, hogy az AI meg fogja változtatni a munkájukat szemben a baby boomerek 49%-ával és az X-generáció 55%-ával. //