Egyre tudatosabban képzik dolgozóikat az agrárvállalkozások

Az agrárgazdasági vállalkozások egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tudatosabb munkaerő-gazdálkodásra, meglévő alkalmazottaik képzésére, ugyanakkor szerintük a pályakezdők szakmai felkészültsége és problémamegoldási készsége nem éri el a várt szintet. Egyebek közt ez is kiderül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárgazdasági Kutató Intézet ezer vállalkozás körében végzett komplex agrár- és élelmiszeripari munkaerő-piaci felmérésének előzetes adataiból.

A megkérdezett mintegy ezer agrárgazdasági kamarai tag vállalkozás vezetői a speciális ágazati szakismeretek mellett alapvetően az (információkhoz való hozzáférést és az adminisztratív feladatokat megkönnyítő) informatikai készségeknek, valamint (a nemzetközi üzleti környezetben tájékozódást lehetővé tevő) idegennyelvtudásnak érzik a legnagyobb hiányát. A tanulók piacorientált, az agrár- és élelmiszeripari szereplők igényeinek megfelelő szakképzését elősegítő felmérésből kiderült az is: a vállalkozások részéről a tanulószerződéses tanulók és a pályakezdők szakmai felkészültségével kapcsolatban elsősorban a kevés gyakorlati tapasztalat, ezzel összefüggésben a problémamegoldás, a rendszerben gondolkodás készségének hiánya fogalmazódik meg gondként.

Az agrárgazdaságban működő vállalkozások a munkaerő-ösztönzés terén a béremelés, természetbeni juttatások mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a meglévő alkalmazotti kör képzésére. A megkérdezett vállalkozások mindössze szűk harmada nyilatkozott úgy, hogy cége alkalmazottait egyáltalán nem képzi. A munkaerő képzését a megkérdezettek elsősorban iskolarendszeren kívüli, tanulói/hallgatói jogviszonnyal nem járó, zömmel saját szakemberek által tartott, a gyakorlati tapasztalatok átadására lehetőséget kínáló belső képzések formájában biztosítják. A válaszadók bő ötöde bővítené munkaerejét, főként a szakmunkás képzettségűek iránt mutatkozik igény. A válaszadók szerint az álláshelyek betöltését elsősorban a pályakezdők mezőgazdasági, élelmiszeripari munkakörök iránti érdeklődésének hiánya és a jelentkezők nem megfelelő szakképzettsége hátráltatja. A szakképzési rendszert érintő javaslatként a legtöbben a tanulók gyakorlati ismereteinek bővítését, az élelmiszergazdasági vállalkozások szakképzésben részvételének növelését, a képzőintézmények és a gyakorlati helyek közötti szorosabb együttműködést emelik ki, ami a megkérdezettek szerint a jogszabályi környezet további egyszerűsítését igényelné.

Az agrárszakképzésért felelős Földművelésügyi Minisztérium valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával végzett kutatás során a kérdezőbiztosok a kamara megyei referensei, falugazdászai illetve szakmai partnerszervezetének képviselői voltak. A beérkezett kérdőívek feldolgozása és az eredmények kiértékelése még folyamatban van, a végleges anyagot, trendeket, a látható összefüggéseket valamint az abból eredő javaslatokat 2017. első negyedévében ismertetjük.