Sertésből nettó importőrök vagyunk

Az AKI nyilvánosságra hozta húspiaci jelentését, amelyből kiderült, hogy Magyarország élő sertésből és sertéshúsból nettó importőr maradt – olvasható az agrarszektor.hu-n. A Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó, tavaly elindított, mohácsi vágóhíd csak idén éri el a 100 százalékos termelési kapacitását, de a behozott élősertések számán már most érződik a szívóereje. A hazai termelés messze lemaradva kullog a nyomában.

Az élősertés-behozatal 35 százalékkal nőtt a tavalyi évben 2016-hoz képest. A legnagyobb beszállítók Szlovákia, Németország és Hollandia voltak. Ebbe az állatmennyiségbe a továbbhizlalásra szánt malacok éppúgy beletartoznak, mint a vágnivaló sertések, a növekedés mértéke azonban kiugró, a mohácsi vágóhíd üzembe helyezése mindenképpen érződik rajta.

A külföldre értékesített sertéshús mennyisége ezzel együtt csak 3 százalékkal, értéke pedig 8 százalékkal emelkedett 2017-ben. Ez messze elmarad a korábbi várakozásoktól. A Kínába kiszállított hús mennyisége különösen lehangolóan alakult, 26 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit.

Így Magyarország élő sertésből és sertéshúsból nettó importőr volt 2017-ben
– sajnos nem először. Az agrárszektor.hu a kritikai észrevételeiről ismert agrárpolitkust és sertéstartót, Raskó Györgyöt kérdezte arról, hogy hol lehet a hiba.

„Az, hogy Mohács ennyire beindult, az nem baj. Számunkra is új távlatokat nyit. Ellátni viszont egyre nehezebb ezt a vágóhidat hazai sertéssel. A kistermelői szektorból gyakorlatilag eltűnt a disznó, valahol 600 ezer alatt lehet a számuk. Kisüzemi szinten ugyanis lehetetlen ilyen magas gabonaárak mellett rentábilisan hizlalni” – magyaráz a szakember. A kukoricának évek óta stabilan magas az ára, de a búzának is jó – illetve ez éppen hogy nem jó az állattartónak. A hollandok, dánok megoldják a hizlalást moslékos technológiával, a magyarok viszont drága gabonát etetnek a jószággal.

Raskó György az általános nagyüzem-ellenességet – nem csak itthon, de uniós szinten is – azért tartja aggályosnak, mert a kistermelők jóval nehezebben termelik ki a működési költségeket. Az önfoglalkoztatás helyett jobb megoldásnak tartja a cégek munkahelyteremtési kezdeményezéseit. „Mi most is szívesen belevágunk teleprekonstrukciókba, fejlesztésekbe. Építünk egy 1200 kocás telepet, tenyészteni, hizlalni és feldolgozni is fogunk. Így biztosan munkát tudok adni az embereknek.”

Állati termékek: Piaci trendek, amikre 2018-ban figyelni kell Állati termékek: Piaci trendek, amikre 2018-ban figyelni kell A szakember csak azt sajánálja, hogy majdnem két év telt el az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt támogatás megpályázása és a között, hogy lemondott a támogatott fejlesztésről. „Nincs döntés a pályázatokról. Sokan vagyunk így, akik másfél éven át egy helyben toporogtunk, mire inkább az önerős megvalósítás mellett döntöttünk. Ha már úgyis benne vagyunk, végigcsináljuk. Pedig lassan tényleg megszállottság kell ahhoz, hogy valaki a disznóban is perspektívát lásson” – mosolyodik el kesernyésen az agrárközgazdász. (agrarszektor.hu)