Egyre több időt töltünk dugóban, de ezt a problémát is megoldhatja nekünk az AI

Az Inrix elemzőcég 2025 végén közzétett listája szerint ugyan vannak olyan városok, ahol a dugóban töltött idő csökkent 2024-hez képest, a vizsgált magyar városokban viszont kisebb-nagyobb mértékben nőtt: Budapesten például 5, Szombathelyen 6, Pécsen 56, Győrben pedig egyenesen 100%-kal. Vigaszt nyújthat, hogy messze vagyunk a top 10-től: Dublinban például 95 órát, Londonban 91 órát töltenek dugóban az emberek átlagosan évente. 

Számos elképzelés van arra vonatkozóan, hogy ezt hogyan lehetne a közlekedés résztvevőinek magatartás-változásával megoldani: a közösségi közlekedés használata, a járműmegosztás, az egy irányba tartók osztozása az autókon mind-mind segíthetnek, de a legtöbbet mégis az AI-alapú elemző és döntéshozó rendszerek, valamint az adatvezérelt megoldások tehetik a cél érdekében. A legfrissebb nemzetközi kutatások és iparági tapasztalatok szerint az AI nem csupán reagál a forgalmi helyzetekre, hanem előre is jelzi és aktívan optimalizálja azokat.

A modern közlekedési rendszerek ma már valós időben gyűjtenek adatokat szenzorokból, kamerákból, járművekből és mobileszközökből. Ezeket az információkat fejlett algoritmusok elemzik, amelyek képesek felismerni a torlódások kialakulását és akár órákkal előre jelezni a kritikus pontokat.

Az egyik leglátványosabb eredmény az intelligens forgalomirányítás területén figyelhető meg. Az AI-alapú közlekedési lámpák folyamatosan alkalmazkodnak a forgalomhoz, csökkentve a várakozási időt és javítva az áthaladás hatékonyságát. Egyes rendszerek már több mint 30%-os javulást is elértek a forgalom folyamatosságában a hagyományos megoldásokhoz képest.

A mesterséges intelligencia emellett a teljes közlekedési hálózatot képes optimalizálni. Dinamikus útvonaltereléssel a járművek eloszlanak a kevésbé terhelt útvonalak között, így megelőzhető a torlódások láncreakció-szerű kialakulása. Vannak rendszerek, melyek valós időben észlelik a baleseteket és rendellenességeket, lehetővé téve az azonnali beavatkozást.

Több helyen – köztük az M1-M7 bevezetőjén – már digitális iker technológiát is alkalmaznak, amely lehetővé teszi a teljes közlekedési rendszer szimulációját. Ennek segítségével a döntéshozók még a bevezetés előtt tesztelhetik az új forgalomszervezési megoldásokat.

„A közlekedési rendszerek optimalizálása ma már nem elsősorban infrastrukturális, hanem adatintegrációs és döntéstámogatási kérdés. A mesterséges intelligencia akkor hoz valódi áttörést, ha képes a különböző forrásokból származó adatokat – járművekből, infrastruktúrából és a felhasználóktól – egységes rendszerben értelmezni, és erre építve nemcsak reagálni, hanem proaktívan beavatkozni a forgalmi folyamatokba. A digitális iker technológiák ebben kulcsszerepet játszanak: lehetőséget adnak arra, hogy a közlekedési beavatkozásokat még a valós környezetben történő alkalmazás előtt validáljuk, így csökkentve a kockázatokat és növelve a rendszerszintű hatékonyságot” – jegyezte meg dr. Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője.

Az iparági szereplők szerint a jövő közlekedése az adatok, az AI és a várostervezés szoros együttműködésére épül. Az olyan mobilitási adatplatformok, mint az Inrix, már ma is több százmillió járműből származó adatot elemeznek, támogatva a városokat a hatékonyabb közlekedésszervezésben.

A szakértők egyetértenek abban, hogy az AI-alapú megoldások nemcsak a dugók csökkentésében játszanak kulcsszerepet, hanem hozzájárulnak a fenntarthatóbb, élhetőbb városi környezet kialakításához is – kevesebb károsanyag-kibocsátással és hatékonyabb közlekedéssel.

A május 18-21. között Budapesten megrendezendő Transport Research Arena 2026 konferencia keretében szó esik az adatok és az AI közlekedésszervezési felhasználásáról. Az esemény negyedik napján Giovanni Circella, a Genti Egyetem kutatója tart előadást – számos neves nemzetközi kutató közreműködésével – a mesterséges intelligencia közlekedésben betöltött szerepéről: a közlekedés optimalizálásáról (ütemezéstől üzemanyag-használatig), a szervizelések és karbantartások automatizálásáról, a sebezhetőségek és hiányok felderítéséről. A beszélgetésben a légi közlekedéssel foglalkozó Tern Systems ügyvezetője, Dr. Somogyi Rita is részt vesz, aki a légi közlekedés nézőpontjából világít rá arra, hogy a magas szintű automatizálás és a döntéstámogató rendszerek már régóta a biztonságos és hatékony közlekedésszervezés részét képezik.