Egyre több az adóellenőrzés – nem árt résen lenni

Egy ilyen intézkedés akár az adózók működését is ellehetetlenítheti

Szigorúbb adóhatósági fellépés

Nem csak az adóellenőrzések száma mutat növekvő tendenciát: az ellenőrzések során – szemben az elmúlt néhány évben megszokott adózóbarát hozzáállással – az adóhatóság újabban ismét sokkal szigorúbban lép fel. Az erélyesebb fellépés egyik következménye, hogy egyre több esetben indul büntetőeljárás is az adóellenőrzéssel összefüggésben, és sok esetben már az ún. emelt, 200%-os adóbírságot szabják ki. A szigorúbb és erélyesebb fellépés másik szembetűnő jele, hogy az adóhatóság egyre többször él ún. ideiglenes biztosítási intézkedéssel. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság – mindenfajta előzetes értesítés nélkül – már az adóellenőrzések lezárulta előtt zárolja a vélt adóhiánynak és a tervezett adóbírságnak megfelelő összeget az adózók bankszámláján. Egy ilyen intézkedés akár az adózók működését is ellehetetlenítheti.

A növekedés okai: kieső adóbevételek

 „Az adóellenőrzések számának növekedése mögött feltehetően meghúzódó legfőbb ok, hogy a korábbi évekkel ellentétben az adóbevételek jelentősen elmaradnak a tervektől”

– magyarázza Bereznai Henrik, a Jalsovszky ügyvéde. Hiába a rekordmagas infláció és a fogyasztói kosarak drágulása, ez éppen ellentétes folyamatot vált ki: a fogyasztók egyre kevesebbet költenek, emiatt pedig lényegesen kevesebb áfa folyt be a költségvetésbe. A Pénzügyminisztérium által 2023 augusztusában közzétett adatokból az látható, hogy a 2023-ra tervezett áfa-bevételek időarányosan már nagyságrendileg 620 milliárdos elmaradásban vannak. De ezt a folyamatot erősíti egyes adónemek megszűnése is, mint például a korábban több tízmilliárdos bevételt eredményező termékdíj átalakítása, lecsupaszítása is. És úgy tűnik, hogy a bevételkiesést a különadók sem tudják kompenzálni.

Mit tehetünk?

Ahhoz, hogy az adóhatósági ellenőrzéseket könnyen és magabiztosan vegyük, fontos, hogy megőrizzük és naprakészen tartsuk a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos dokumentumokat, információkat. Ez különösen azért javasolt, mert az ellenőrzési határidők miatt az adóhatóság is olyan időnyomás alatt dolgozik, hogy gyakran maga is csak 5, sőt 3 munkanapos határidőt ad arra, hogy az adózó nyilatkozatot tegyen vagy iratot csatoljon be.

„Még talán ennél is fontosabb azonban a megfelelő üzleti partner kiválasztása, illetve a partner kiválasztása során a szükséges átvilágítási cselekmények lefolytatása, azok megtörténtének dokumentálása”

– hívja fel a figyelmet Bereznai Henrik. „Sajnos egyre többször tapasztaljuk, hogy ezt az adózók félvállról veszik, nagyvonalúan kezelik, pedig sok esetben pont ezzel lehet gyorsan és fájdalommentesen lezárni az adóhatósági ellenőrzést.”

Nagyban meg tudja könnyíteni az adózó helyzetét, ha a cégek házon belül rendelkeznek forgatókönyvvel arra nézve, hogy mit is kell csinálni akkor, ha ellenőrzést indít a NAV. Egy jól felépített forgatókönyv ugyanis mankóként tud szolgálni, hogy például ki, mivel kapcsolatban tud nyilatkozni az ellenőrzés során; 3-5 napos rövid határidőket hogyan érdemes kezelni; mikor kell szakértőt bevonni az eljárásba; tanúskodás során mire kell számítani. Egy jól kidolgozott forgatókönyv elejét tudja venni a kapkodásnak és az abból fakadó hibázási lehetőségeknek. 

Végül, legyen szó bármilyen adóhatósági ellenőrzésről is, mindenképpen célszerű már a kezdetektől fogva olyan szakértőt igénybe venni, aki egy későbbi adóperes logikával tudja a folyamatot átlátni. Vannak olyan dokumentumok, amelyeket ha az ellenőrzéskor nem adjuk át, az már később nem pótolható. Ráadásul bármi, amit az ellenőrzés során az adóhatóság felé kommunikálunk, felhasználható ellenünk az adóeljárás során. Egy meggondolatlan nyilatkozattal már azt megelőzően elveszíthetjük az ügyet, hogy az ellenőrzés érdemben elindult volna.