Egyre népszerűbb a bio

Miközben a statisztikai adatok szerint egyre kevesebb élelmiszert fogyasztunk, töretlenül növekszik a bioélelmiszert vásárló tehetősebbek tábora. Így egyre több feldolgozó kapcsolódik be a biobizniszbe, de az alapanyagot előállítók tábora zsugorodik.Sokan csak reklámcélokból tüntetik fel termékükön a bio jelzőt. A biogazdálkodás nem egy a sok gazdálkodási mód közül, hanem az egyetlen, amelyik pontos, áttekinthető és betartható jogszabályi előírásokon nyugszik, amelyek garantálják, hogy a bioélelmiszer más kategóriába tartozik, mint például a reform, a natúr, az alternatív vagy éppen az integrált módszer szerint előállított termék, és ezt szerencsére már tudják az európai fogyasztók is. De nemcsak a fogyasztóknak jelent garanciát a jogszabályi rendszer, hanem a gazdáknak is, hiszen a biogazdálkodók biztosak lehetnek abban, hogy nincsenek kiszolgáltatva mások kényének-kedvének, hiszen „csak” a rendeleteket kell betartaniuk ahhoz, hogy termékeiket, állataikat, élelmiszertermékeiket bioként értékesíthessék. Annak érdekében, hogy ne lehessen a biotermékeket és a termelési rendszert csalásokkal, visszaélésekkel lejáratni, a teljes termék-előállítási folyamatot egyetlen ellenőrzési rendszerbe illesztve kell végezni. Amennyiben az ellenőrzés az előírásoktól való jelentős eltéréseket nem állapít meg, akkor kiadják a Minősítő Tanúsítványt, amely felhatalmazza a termelőt, hogy termékeit ökológiai, biológia, bio, organikus (organic) jelöléssel értékesítse itthon vagy a világpiacon.
Az ellenőrzési-tanúsítási rendszer objektív, pártatlan, tanácsokat nem adhat, de van mozgástere arra, hogy az előírások értelmezésével segítsen. Így ellenőriz a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., az egyetlen hazai, világszerte elismert ellenőrző-tanúsító szervezet, amelynek kizárólagos tulajdonosa a teljes magyar biogazdálkodás érdekérvényesítését ellátó Magyar Biokultúra Szövetség.

Újrainduló támogatások
Becslések szerint a Magyarországon megtermelt bioáru 20 százalékára van itthon vevő, a többi külföldre kerül. Arról nincs összesített adat, hogy a hazai boltok polcain mennyi a „bejött” áruk aránya, de az biztos, hogy ez az „import” erőteljesen növekszik.
Kétféle biotermelő van: a megszállott, aki évszázados módszerekkel küzd a károsítókkal szemben, a másik a nagyobb haszon reményében vág bele a biobizniszbe. A remélt 30–50 százalékos felárért mindketten komoly pluszköltséget vállalnak. Mind ez ideig pedig lassan, de évről évre nőtt a biofogyasztás: a fejlettebb élelmiszerkultúrájú országokban a teljes piac néhány százalékáig az elmúlt 30 évben.
– Magyarországon egyelőre
alig fél százalékra tehető a biotermékek részesedése a fogyasztásból – tehát van még tér a fejlődésre. Hazánkban 120 ezer hektáron, azaz a termőterület két százalékán termesztenek bioélelmiszert. Ez az arány az uniós átlag mintegy fele – mondta Roszik Péter, a Biokontroll Hungária Kht. ügyvezető igazgatója.
Az elmúlt években azonban megállt a biotermesztés növekedése. A korábbi gyors megugrást ugyanis az új biotermesztőknek szóló támogatási program segítette elő, ez viszont már kifutott, így a jelentkezők száma is apad. Az új belépőknek a piacon kellett volna, illetve kellene megtalálniuk a számításaikat. Ez azonban nem egyszerű: a hétköznapiról a biotermesztésre való átállás évei alatt növekednek a költségeik. A remélt extra árbevétel addig várat magára, amíg a szigorú ellenőrök meg nem adják a bio jelzőt a terménynek. A helyzet 2009-től változik: az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében induló pályázatok segítik az ökogazdálkodókat – vagyis támogatással újra rentábilissá válhat biotermelőnek lenni.

Szigetek és osztályok
A környezetkímélő, bio- és ökotermelés előretörését ösztönzi az is, hogy az unió új növényvédelmi szabályozása ebbe az irányba hat. Máris látszik a társadalmi igény, hiszen egyre több kereskedő egyre nagyobb eladótérrel áll a vevők rendelkezésére. Szinte az összes nagy, élelmiszert forgalmazó multi bolthálózatban bent vannak a biotermékek, méghozzá az EU-s jogban előírt ellenőrzési rendszer hatálya alatt álló módon. Roszik Pétertől megtudtuk azt is, hogy hivatalosan csak az EU-n kívülről jövő, illetve oda irányuló termékmozgást tekintjük export-import tevékenységnek. Magyarországról egyébként Svájcba és az USA-ba megy sok termék, az import általában nem magyarországi engedéllyel (bár ebből is egyre több van), hanem más tagállamokon keresztül érkezik.
Az élelmiszereken kívül számos biotermék létezik a ruhaneműtől az illatszerekig, – ezek előállítását, forgalmazását másként szabályozzák. Az Európai Unió egységes joganyaga csak a mezőgazdasági alapanyagok, az élelmiszerek és a takarmányok előállítására vonatkozik, és csak ezekre a termékekre tartja fent az ökológiai (bio, biológiai, organikus) megnevezés jogát. A többi terméknél nem.
A textilben a GOT (Global Organic Textile) előírásai a legismertebbek, amely egy nagy nemzetközi együttműködés a nagy bioszervezetek között, és ők alkották meg a sztenderdet.
A nagyobb kereskedelmi láncok mindegyike foglalkozik biotermékekkel, de alig van, amelyik a többi terméktől elkülönítve kínálja azokat. A Spar Ausztriából hozta ezt a hagyományt: a nagyok közül először jelent meg úgynevezett bioszigetekkel az üzleteiben. A láncnál 1998 óta forgalmaznak biotermékeket, és két éve megjelent saját biomárkájuk is. Ezeket a cikkeket főként Ausztriából hozzák, de évek óta folyamatosan egyre több magyar termelőt is bevonnak, így a saját márkák között már megtalálható a hazai bioliszt és biotej. A biopiac térhódítását mutatja, hogy a Cora is ráerősített a biotermékekre.