Egyre nagyobb szerepet kap a digitális átalakulás a gazdasági növekedésben
A digitális átalakulás, az ipar 4.0 a gazdasági növekedésben egyre nagyobb szerepet játszik – hangsúlyozta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendkívüli küldöttgyűlésén, Budapesten.
Kifejtette: a Magyarországon működő multinacionális vállalatok széles körben alkalmazzák a digitalizációt, ugyanakkor a hazai kis- és középvállalkozások közül kevesen és szigetszerűen használják a legkorszerűbb technológiát.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a digitalizáció megvalósításában a magyar kis- és középvállalkozások lemaradásban vannak, nem ismerik a tartalmát, következményeit, köztük azt, hogy beszállítóként e nélkül nem tudnak a piacon maradni.
Lepsényi István kiemelte, fontos, hogy a kisvállalkozói szektorban megvalósuljon a digitalizáció, és ebben az oktatás, a digitális kompetencia megszerzése jelentős szerepet játszik. Példaként említette, hogy tíz éven belül a mostani szaktudás 80 százaléka megváltozik, a mesterséges inteligencia térnyerésével új szakmák lesznek.
Az államtitkár kitért arra, hogy a kamara és a kormány között jó egyűttműködés alakult ki, a kamara sok hasznos ötletet fogalmaz meg, például az oktatás, a szakképzés, a vállalkozások fejlesztése területén.
Az MKIK rendkívüli küldöttgyűlésén elfogadták a választott bíróság alapító okiratának módosítását.
A napirendi ponttal kapcsolatban Parragh László, az MKIK elnöke elmondta, hogy tavaly az Országgyűlés megváltoztatta a választott bíráskodás szerkezetét és rendjét. Eszerint egy választott bíróságba integrálják az MKIK mellett korábban működött állandó bíróságot, valamint a pénzügy és az energia területével foglalkozó bíróságokat. Az így integrált választott bíróság az MKIK mellett működik majd, a választott bíróság elnökségének hét tagja kinevezéssel kerül a testületbe, ebből hármat az MKIK elnöke nevezett ki, a többieket a szakmai szervezetek adták. Az elnöki pozíciót Burai Kovács János ügyvéd látja el, a bírókat az MKIK elnöksége választotta meg.
Parragh László a közgyűlés zárszavában arról tájékoztatta a küldötteket, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ügyészségi törvényességi vizsgálatot kért a fővárosi kamaránál.
Az MKIK elnöke szerint rossz fényt vet az egész kamarai rendszerre, a társadalmi megítélésére a BKIK-ban tapasztalható folyamat, a különböző érdekcsoportok egyéni érdekekre visszavezethető mozgása. Amennyiben az ügyészségi vizsgálat bármilyen negatív megállapítást tesz, akkor annak következménye lesz – mondta Parragh László. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >Decemberben a magyar lakosság erős fogyasztása inkább külföldön, mintsem a hazai boltok forgalmában realizálódott
Decemberben a magyar lakosság erős fogyasztása inkább külföldön, mintsem a…
Tovább olvasom >További cikkeink
MBH Bank: A januári inflációs adat után 4,6%-ra emeljük idei inflációs prognózisunkat
A decemberi 4,6%-os év/év alapú áremelkedést követően 2025. januárban 5,5%-kal…
Tovább olvasom >Az ESG fenntarthatóság egyre fontosabb a hazai kkv-k számára
A fenntarthatóság és a vállalatirányítási szempontok (ESG: Environmental, Social, Governance)…
Tovább olvasom >Nem magyar sajátosság a kiugró januári infláció – ekkor fékezhet az áremelkedés
Az év eleji áremelések hatásai egyértelműen megmutatkoznak a legfrissebb inflációs…
Tovább olvasom >