Egyre nagyobb gondban a bevásárlóközpontokban üzletet bérlő vállalkozások
A bevásárlóközpontokban üzemelő magyar divatáru és egyéb kiskereskedelmi, valamint vendéglátóipari vállalkozások közül egyre kevesebben tudják fizetni a bérleti díjakat, hívta fel a figyelmet a Bevásárlóközpontok Bérlőinek Érdekvédelmi Egyesülete (BBÉE) közleményében – írja az Index.
A szervezet hangsúlyozta: a vállalkozások már hónapok óta a tartalékaikat élik fel, a magyar tulajdonú kkv-k túlélését nem segítik tőkeerős nemzetközi cégek. A fennmaradáshoz és a munkavállalók megtartásához az érdekvédelmi egyesület szerint kormányzati segítségre van szükségük.
100 ezer embernek megélhetés
A közleményben ismertették, hogy a bevásárlóközpontokban üzemelő magyar tulajdonú kiskereskedelmi egységek ma csaknem 100 ezer ezer embernek adnak munkát. A magyarországi bevásárlóközpontokban működő divatipari vállalkozások éves árbevétele 2019-ben meghaladta a 250 milliárd forintot.
A BBÉE úgy látja, ha a szektor nem kap kormányzati támogatást, az elbocsátások és boltbezárások után a kiskereskedelmet kiszolgáló gyártói háttér is nehéz helyzetbe kerül, ahogy a magyar kreatív ipar is. Az egyesület attól tart, hogy a járvány miatt bajba jutott magyar tervezők, gyártók és kereskedők elvesztik évtizedek alatt felépített piaci részesedésüket.
A magyar, 400 négyzetméternél kisebb kiskereskedelmi, vendéglátóipari és az egyéb érintett vállalkozások, valamint munkavállalóik megmentése érdekében az érdekvédelmi egyesület hétpontos javaslatot tesz – írják a közleményben. Az egyesület egyebek mellett azt JAVASOLJA, HOGY A KORMÁNY – AZ ÖNKORMÁNYZATI INGATLANOKHOZ HASONLÓAN – RENDELETBEN SZABÁLYOZZA AZT, HOGY A KIALAKULT VIS MAJOR HELYZETRE VALÓ TEKINTETTEL NEM JOGOSULTAK A BÉRBEADÓK BÉRLETI DÍJAK SZÁMLÁZÁSÁRA.
A bérleti és kapcsolódó díjak 50 százalékos csökkentését kérik 2020. szeptember 1-től 2021. június 1-ig azokra az időszakokra, amikor nem volt teljes lezárás. A javaslatok között szerepel az euróban meghatározott bérleti díjak forintosítása 2020. március 1-től 2022. július 1-ig.
A BBÉE KÉRI BÉRLETIDÍJ-EMELÉSI MORATÓRIUM KIHIRDETÉSÉT 2024. JANUÁR 1-IG, VALAMINT KEZDEMÉNYEZI A BÉRLETI SZERZŐDÉSEK FELMONDÁSÁNAK ÉS A BÉRLETI BIZTOSÍTÉKOK LEHÍVÁSÁNAK MEGAKADÁLYOZÁSÁT IS A VESZÉLYHELYZET MEGSZŰNÉSÉT KÖVETŐ MÁSODIK HÓNAP VÉGÉIG.
Emellett javasolják a forgalmi adó csökkentését a ruházati, cipő és a többi érintett szektor termékeire 2021. január 1-től, 15 százalékkal, legalább 18 hónapra, valamint a bérköltségek támogatását és moratóriumot a felszámolási eljárások megindítására.
A BBÉE szakértőinek számításai szerint, ha a kormánnyal és a bérbeadókkal kezdeményezett tárgyalások nem vezetnek eredményre, további boltbezárásokra és elbocsátásokra kell számítani – áll a közleményükben. (index)
Kapcsolódó cikkeink
2025-ben magához térhet a fogyasztás
Mi jellemezte a magyar gazdaságot az elmúlt negyedévben? Mikor kap…
Tovább olvasom >Az EU kiskereskedelmi kiadásainak aránya tovább csökken: jelentés a GfK-tól
A GfK legfrissebb tanulmánya szerint az Európai Unió kiskereskedelmi kiadásainak…
Tovább olvasom >Több ezer eladó fog hiányozni a német kiskereskedelmi szektorból 2027-re
A német élelmiszer-kiskereskedelmi ágazatban 2027-re hatalmas hiány várható szakképzett munkaerőből,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >