Egyre nagyobb gondban a bevásárlóközpontokban üzletet bérlő vállalkozások
A bevásárlóközpontokban üzemelő magyar divatáru és egyéb kiskereskedelmi, valamint vendéglátóipari vállalkozások közül egyre kevesebben tudják fizetni a bérleti díjakat, hívta fel a figyelmet a Bevásárlóközpontok Bérlőinek Érdekvédelmi Egyesülete (BBÉE) közleményében – írja az Index.
A szervezet hangsúlyozta: a vállalkozások már hónapok óta a tartalékaikat élik fel, a magyar tulajdonú kkv-k túlélését nem segítik tőkeerős nemzetközi cégek. A fennmaradáshoz és a munkavállalók megtartásához az érdekvédelmi egyesület szerint kormányzati segítségre van szükségük.
100 ezer embernek megélhetés
A közleményben ismertették, hogy a bevásárlóközpontokban üzemelő magyar tulajdonú kiskereskedelmi egységek ma csaknem 100 ezer ezer embernek adnak munkát. A magyarországi bevásárlóközpontokban működő divatipari vállalkozások éves árbevétele 2019-ben meghaladta a 250 milliárd forintot.
A BBÉE úgy látja, ha a szektor nem kap kormányzati támogatást, az elbocsátások és boltbezárások után a kiskereskedelmet kiszolgáló gyártói háttér is nehéz helyzetbe kerül, ahogy a magyar kreatív ipar is. Az egyesület attól tart, hogy a járvány miatt bajba jutott magyar tervezők, gyártók és kereskedők elvesztik évtizedek alatt felépített piaci részesedésüket.
A magyar, 400 négyzetméternél kisebb kiskereskedelmi, vendéglátóipari és az egyéb érintett vállalkozások, valamint munkavállalóik megmentése érdekében az érdekvédelmi egyesület hétpontos javaslatot tesz – írják a közleményben. Az egyesület egyebek mellett azt JAVASOLJA, HOGY A KORMÁNY – AZ ÖNKORMÁNYZATI INGATLANOKHOZ HASONLÓAN – RENDELETBEN SZABÁLYOZZA AZT, HOGY A KIALAKULT VIS MAJOR HELYZETRE VALÓ TEKINTETTEL NEM JOGOSULTAK A BÉRBEADÓK BÉRLETI DÍJAK SZÁMLÁZÁSÁRA.
A bérleti és kapcsolódó díjak 50 százalékos csökkentését kérik 2020. szeptember 1-től 2021. június 1-ig azokra az időszakokra, amikor nem volt teljes lezárás. A javaslatok között szerepel az euróban meghatározott bérleti díjak forintosítása 2020. március 1-től 2022. július 1-ig.
A BBÉE KÉRI BÉRLETIDÍJ-EMELÉSI MORATÓRIUM KIHIRDETÉSÉT 2024. JANUÁR 1-IG, VALAMINT KEZDEMÉNYEZI A BÉRLETI SZERZŐDÉSEK FELMONDÁSÁNAK ÉS A BÉRLETI BIZTOSÍTÉKOK LEHÍVÁSÁNAK MEGAKADÁLYOZÁSÁT IS A VESZÉLYHELYZET MEGSZŰNÉSÉT KÖVETŐ MÁSODIK HÓNAP VÉGÉIG.
Emellett javasolják a forgalmi adó csökkentését a ruházati, cipő és a többi érintett szektor termékeire 2021. január 1-től, 15 százalékkal, legalább 18 hónapra, valamint a bérköltségek támogatását és moratóriumot a felszámolási eljárások megindítására.
A BBÉE szakértőinek számításai szerint, ha a kormánnyal és a bérbeadókkal kezdeményezett tárgyalások nem vezetnek eredményre, további boltbezárásokra és elbocsátásokra kell számítani – áll a közleményükben. (index)
Kapcsolódó cikkeink
Erősödik a kiskereskedelem: de hol mennyit keresnek és költenek a magyarok?
A magyar kiskereskedelem fokozatosan erősödik, de az adatok szerint még…
Tovább olvasom >KSH: novemberben a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 4,1, az előző havit 0,6 százalékkal haladta meg
2024. novemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint…
Tovább olvasom >MNB: átmenetileg emelkedik, de 2025-ben a három százalékos sávban alakulhat az infláció
A következő hónapokban átmenetileg emelkedik, 2025 egészében azonban jobbára a…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >