Egyre nagyobb gondban a bevásárlóközpontokban üzletet bérlő vállalkozások
A bevásárlóközpontokban üzemelő magyar divatáru és egyéb kiskereskedelmi, valamint vendéglátóipari vállalkozások közül egyre kevesebben tudják fizetni a bérleti díjakat, hívta fel a figyelmet a Bevásárlóközpontok Bérlőinek Érdekvédelmi Egyesülete (BBÉE) közleményében – írja az Index.
A szervezet hangsúlyozta: a vállalkozások már hónapok óta a tartalékaikat élik fel, a magyar tulajdonú kkv-k túlélését nem segítik tőkeerős nemzetközi cégek. A fennmaradáshoz és a munkavállalók megtartásához az érdekvédelmi egyesület szerint kormányzati segítségre van szükségük.
100 ezer embernek megélhetés
A közleményben ismertették, hogy a bevásárlóközpontokban üzemelő magyar tulajdonú kiskereskedelmi egységek ma csaknem 100 ezer ezer embernek adnak munkát. A magyarországi bevásárlóközpontokban működő divatipari vállalkozások éves árbevétele 2019-ben meghaladta a 250 milliárd forintot.
A BBÉE úgy látja, ha a szektor nem kap kormányzati támogatást, az elbocsátások és boltbezárások után a kiskereskedelmet kiszolgáló gyártói háttér is nehéz helyzetbe kerül, ahogy a magyar kreatív ipar is. Az egyesület attól tart, hogy a járvány miatt bajba jutott magyar tervezők, gyártók és kereskedők elvesztik évtizedek alatt felépített piaci részesedésüket.
A magyar, 400 négyzetméternél kisebb kiskereskedelmi, vendéglátóipari és az egyéb érintett vállalkozások, valamint munkavállalóik megmentése érdekében az érdekvédelmi egyesület hétpontos javaslatot tesz – írják a közleményben. Az egyesület egyebek mellett azt JAVASOLJA, HOGY A KORMÁNY – AZ ÖNKORMÁNYZATI INGATLANOKHOZ HASONLÓAN – RENDELETBEN SZABÁLYOZZA AZT, HOGY A KIALAKULT VIS MAJOR HELYZETRE VALÓ TEKINTETTEL NEM JOGOSULTAK A BÉRBEADÓK BÉRLETI DÍJAK SZÁMLÁZÁSÁRA.
A bérleti és kapcsolódó díjak 50 százalékos csökkentését kérik 2020. szeptember 1-től 2021. június 1-ig azokra az időszakokra, amikor nem volt teljes lezárás. A javaslatok között szerepel az euróban meghatározott bérleti díjak forintosítása 2020. március 1-től 2022. július 1-ig.
A BBÉE KÉRI BÉRLETIDÍJ-EMELÉSI MORATÓRIUM KIHIRDETÉSÉT 2024. JANUÁR 1-IG, VALAMINT KEZDEMÉNYEZI A BÉRLETI SZERZŐDÉSEK FELMONDÁSÁNAK ÉS A BÉRLETI BIZTOSÍTÉKOK LEHÍVÁSÁNAK MEGAKADÁLYOZÁSÁT IS A VESZÉLYHELYZET MEGSZŰNÉSÉT KÖVETŐ MÁSODIK HÓNAP VÉGÉIG.
Emellett javasolják a forgalmi adó csökkentését a ruházati, cipő és a többi érintett szektor termékeire 2021. január 1-től, 15 százalékkal, legalább 18 hónapra, valamint a bérköltségek támogatását és moratóriumot a felszámolási eljárások megindítására.
A BBÉE szakértőinek számításai szerint, ha a kormánnyal és a bérbeadókkal kezdeményezett tárgyalások nem vezetnek eredményre, további boltbezárásokra és elbocsátásokra kell számítani – áll a közleményükben. (index)
Kapcsolódó cikkeink
Meglepően jól sikerült a január a kiskereskedelemben
A gyenge évzáráshoz képest 2,2%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, ami…
Tovább olvasom >Ellenőrzést tartott a fogyasztóvédelem a Lehel téri piacon
Ellenőrzést tartott a fogyasztóvédelem a Lehel téri piacon: lejárt élelmiszereket…
Tovább olvasom >Ez az év már valóban az adatmenedzsment éve lesz
Az élelmiszer-kiskereskedelmi szektor sikere idén nagyban múlhat az árképzés, az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >